A magyar gazdaság stagnált 2025-ben, a növekedés elmaradt, az infláció csak lassan mérséklődött. Közben az új amerikai elnök vámháborút hirdetett és tovább fújódott az MI-lufi. 2026 még ennél is nagyobb téttel bírhat: eldőlhet, hová fut ki Orbán Viktor és Magyar Péter rendszerváltás szintjét idéző politikai küzdelme, és az orosz–ukrán háború sorsa is fordulóponthoz érhet. Hogyan látja mindezt Pogátsa Zoltán közgazdász, mit tart az idei év legfontosabb tanulságainak, és milyen töréspontokra számít jövőre?
Tartalmas évet zárunk, ha a gazdaságot nézzük. Januárban beiktatták Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét, aki bár azt ígérte, hogy már aznap letöri az inflációt, ezt az év végére sem sikerült betartania, 2,9 százalék az előrejelzés 2025-re. Viszont kemény vámpolitikájával hamar betámadta a világgazdaságot. Április elején az „America first” politika jegyében példátlanul kemény ellen-vámintézkedéseket hirdetett meg. A döntés hatására a nemzetközi tőzsdék összeomlásszerű zuhanásba kezdtek, és jelentősen nőtt az esélye egy globális vámháborúnak.
Így nem is meglepő, hogy Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus szerint az idei év legnagyobb fordulatát Donald Trump új vámpolitikája hozta. Kifejtette, hogy az intézkedéscsomag egyetlen lépéssel borította fel a világgazdaság addigi egyensúlyát, aminek hatására iszonyatosan átrendeződnek a kereskedelmi útvonalak.
