Visszaveszi az állam a sztrádákat: a kormány megszünteti Mészárosék és Szíjjék 35 éves, 23 ezer milliárdos autópálya-koncesszióját.
Mi történt? A kormány szerda esti döntésével lezárulhat a NER egyik legnagyobb állami szerződésének története. Magyar Péter két mondatban jelentette be a Facebookon, de az, hogyan és mikor kerülnek vissza az autópályák az államhoz, egyelőre nyitott.
Mit jelentett be pontosan a miniszterelnök? Magyar Péter szerda este ezt írta Facebook-bejegyzésében: „Döntött a kormány: megszüntetjük a 35 éves, 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót. Visszavesszük Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését.” A témáról már a délelőtti órákban is posztolt, akkor azt írta, hogy napirendre kerül az ügy. A kormányülés előtt azt is jelezte, hogy végleges döntés születik, és az ügyet az Orbán-kormányhoz köthető korrupció egyik legnagyobb volumenű esetének nevezte.
Kitől veszi vissza az állam az utakat? A koncessziót a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. birtokolja. A céget 2022-ben hét magántőkealap alapította, és Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik. Az MKIF több mint 1200 kilométernyi gyorsforgalmi utat üzemeltet és tart fenn, ez a hazai autópálya-hálózat nagyjából kétharmada. A feladatot még az Orbán-kormányok szervezték ki a hozzájuk közel álló üzleti körnek, hosszú évtizedekre komoly bevételt garantálva nekik ezzel.
Miért volt ennyire vitatott a szerződés? Az állam a forgalomtól függetlenül fix rendelkezésre állási díjat fizet, így az üzemeltető alig visel üzleti kockázatot. Az Európai Bizottság már a 2021-es pályázatkor kifogásolta, hogy a szerződés aránytalanul kevés kockázatot terhel az üzemeltetőre. Vitézy Dávid miniszter szerint a szerződést háromszor módosították (2023-ban kétszer, 2025-ben egyszer), és mindegyik változtatás rontott az állam helyzetén. A miniszter szerint a teljes magyar autópálya-üzemeltetési piacot több mint kétszeresen túlárazva adták oda.
Mennyi pénz folyt már be a cégbe? Vitézy szerint 2026 augusztusáig nettó 870 milliárd (bruttó 1104,9 milliárd) forintot utaltak az MKIF-nek. Az alapítók 2022-ben nagyjából 45 milliárd forintot fektettek be, és 2025 végéig mintegy 47,5 milliárdot vettek ki osztalékként. A teljes futamidőre számolt 23 ezer milliárdos összeg a kormány becslése: a 35 év alatt teljesítendő kifizetések nominális értéke nettó 23 196 milliárd forint.
Hogyan jutott idáig az ügy? Az állam 2022. május 3-án, nyílt uniós közbeszerzés után kötött szerződést a Themis magántőkealap vezette konzorciummal, az MKIF pedig 2022 szeptemberében vette át a Magyar Közúttól az állami gyorsforgalmi utak java részét. A kormányváltás után gyorsan napirendre került az ügy: Magyar Péter szeptember 18-án, a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány megszünteti a szerződést, feljelentést tesz, és büntetőeljárások indulnak. Október 7-én azt írta, hogy az MKIF hajlandó megszüntetni a koncessziót, még mielőtt a kormány lezárási folyamata a végére érne. Az MKIF akkor csak annyit közölt, hogy egyeztetések folynak a minisztériummal, a részletekről pedig a tárgyalások végéig nem nyilatkozik.
Miért közös megegyezéssel szeretné a kormány lezárni? A kormány azért választotta ezt az utat az egyoldalú felmondás helyett, hogy elkerülje a hosszú nemzetközi választottbírósági eljárást. Vitézy szerint az állam 53 százalékkal olcsóbban tudná üzemeltetni és fenntartani az autópályákat, a nagyobb karbantartásokat pedig 61 százalékkal olcsóbban.
Ki üzemelteti majd az utakat, és mikortól? A korábbi terv szerint az MKIF a következő hónapokban átadja az üzemeltetéshez szükséges eszközöket, december 31-én kiszáll, és a feladat visszakerül a Magyar Közúthoz. A HVG szerint ugyanakkor a koncesszió felgöngyölítése évekig tarthat, és az MKIF vezérigazgatója, Németh Tamás júliusban szintén azt mondta, hogy a lezárás hosszú folyamat lesz. A szerdai bejelentés a kártalanításról és a pontos menetrendről semmit nem árult el.
Hogyan reagált az ellenzék? Orbán Viktor volt kormányfő titkársága szerdai közleményében azzal vádolta a kormányt, hogy az autópálya-vagyont külföldieknek játssza át, és arra kérte a kabinetet, hogy ne herdálja el a nemzeti vagyont. (Az MKIF, Mészáros Lőrinc és Szíjj László még nem szólalt meg a döntésről.)