A vagyonadó legfontosabb részei nem fognak változni, és a külföldiek magyarországi vagyona után is ki fogják vetni.
Mi történt? A lényegi pontokon nem fog már változni a vagyonadó – jelentette ki szerdán a pénzügyminiszter a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Kármán András arról beszélt, hogy a személyi kör, az adókulcs, vagy éppen a várt bevétel már kőbe vésett pontok az új jogszabályban.
A tárcavezető elismerte, hogy az egyik legtöbb munka a vagyonadó kidolgozásával volt, de szerinte ez természetes, hiszen egy teljesen új jogszabályról beszélünk. Fontosnak tartja, hogy nem vállalati, hanem személyi adóról van szó, ami kiterjed a nem magyar állampolgárok Magyarországon lévő vagyonára, például ingatlanjaira vagy nem tőzsdei cégeire is.
Nem értek egyet azzal, hogy a vagyonadó versenyhátrányt okozna a hazai cégeknek, hiszen az adó a cégek tulajdonosát terheli, illetve külföldiek is az alanyai lehetnek
– magyarázta Kármán András.
Kontextus. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy milyen mérések alapján határozták meg a vagyonadóból várt évi 200 milliárd forintos állami bevételt. Kármán András elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyoni eloszlásról szóló felmérései mellett a Forbes Gazdaglistáját is felhasználták a munkához mint nyilvánosan elérhető forrást.
„Ezek mögött semmi titok nincs, ezek mind nyilvános felmérések”
– mondta a miniszter. Listánk módszertanát – hogyan számolunk, milyen információból dolgozunk, és így tovább – ide kattintva találod.
Hogyan tovább? A vagyonadóról szóló törvénytervezetet október 27-én nyújtották be az Országgyűlésnek, ahhoz, hogy még az idén hatályos jogszabály legyen belőle, november végéig el kellene fogadnia a törvényhozásnak. A vagyonadó mértéke az egymilliárd forint fölötti vagyon után 1 százalék, a 100 milliárd fölötti vagyonrész után pedig másfél százalék lenne.
Az adóalany teljes nettó vagyonát vennék alapul, vagyis az ingatlanok és a készpénz mellett a pénzügyi befektetéseket (részvények, kötvények, befektetési alapok), vállalkozói vagyonokat (cégtulajdon, üzletrész), ingóságokat és vagyoni értékű jogokat, a bizalmi vagyonkezelés alatt álló, magánalapítványokban vagy külföldön tartott vagyont is beleszámítanák.
A kormány évi 200 milliárd forint állami bevételt vár a vagyonadóból.