Ezzel párhuzamosan a Financial Times arról írt, hogy az Európai Bizottság vizsgálhatja, kapott-e a BYD szabálytalan kínai állami támogatást az üzemhez.
Mi történt? A BYD szegedi üzemének jelenleg nincsen aláírt, hatályos támogatási szerződése a magyar állammal, tájékoztatta a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) a HVG-t. A portál azt kérdezte az ügynökségről, hogy kapott-e már a kínai autógyártó gigaüzeme munkahelyteremtési támogatást, és ha igen, mennyit. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ugyanis a gyárépítés 2023-as bejelentésekor azt ígérte, hogy a kormány munkahelyteremtési támogatást biztosít a beruházáshoz. A támogatás összegét akkor nem árulta el, mondván: az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá.
Mit kell még tudni? A HVG azt írja, korábbi tapasztalatok alapján a munkahelyteremtési támogatás a teljes beruházási érték 10 százalékánál nagyobbra taksálható, ez ebben a konkrét esetben tízmilliárd forint feletti összeget jelentene. A külügyi tárca adatai szerint a BYD nyilvánosan elérhető állami támogatásai és infrastruktúra-fejlesztések összege így is meghaladja a 71 milliárd forintot. Munkahelyteremtési pénzekre is volt precedens: a komáromi elektromosbusz-gyár 925 millió forintos ilyen jellegű támogatást kapott, a fóti akkumulátor-összeszerelő üzemhez nagyjából egymilliárd forintot ígért a kormány, a komáromi gyár bővítését pedig 3,1 milliárd forinttal támogatta.
Ettől független ügy a kínai állami támogatások kérdése. A Financial Times 2025 tavaszán arról írt, hogy az Európai Bizottság vizsgálhatja, kapott-e a BYD a kínai államtól olyan támogatást a szegedi üzemhez, amely tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthat számára. A vizsgálatot korábban sem a Bizottság, sem a BYD nem erősítette meg, a Bizottság pedig most a HVG-nek azt közölte, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyben.
Kontextus. Szijjártó Péter júliusban jelentette be, hogy a BYD külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetője lesz. Magyar Péter ezt követően közölte, hogy áttekintik a volt külügyminiszter hivatali ideje alatt született, kínai céggel kapcsolatos döntéseit és az állami kötelezettségvállalásokat. Októberben, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a volt miniszter beszélt a BYD-beruházásokról: azt állította, hogy a vállalat a szokásos támogatási keretnél kevesebbet kapott, a szegedi infrastruktúra-fejlesztés pedig a debreceninek csak a fele volt.
Mai cikkünkben arról írtunk, hogy áll a havi eladások terén a BYD.
