Normális esetben nagy körültekintést igényel egy lakáshitellel kombinált lakásvásárlás, most van, aki 24-48 óra alatt akar sok tízmillió forintos döntést hozni. Tíz pont, amire tényleg érdemes odafigyelni, mert a tét több millió, sőt több tízmillió forint is lehet.
Az Otthon Start Program (OSP) október 31-i megszűnése óriási utolsó pillanatos hajrát indított a lakáspiacon. Logikus, hogy aki épp használt lakás után nézelődött, és egyébként elvileg ki is használhatja a fix 3 százalékos kedvezményes hitel feltételeit, az még minden energiáját bedobja, hogy nyélbe üsse a tranzakciót.
Ha lecsúszik róla, akkor már csak – a jellemzően egész más árligában játszó – új lakásokra vehet majd fel 3 százalékos hitelt a Wekerle Plusz keretében, használt lakásra pedig már 5 százalékos kamattal kell számolnia (feltéve persze, hogy megfelel az új program feltételeinek). Néhány nap múlva tehát sokan sokkal rosszabbul járnak.
Csakhogy egy lakásvásárlás előkészítése normális esetben nem órák, hanem hetek kérdése, és ideális esetben nagy körültekintéssel történik. Sok millió forintról lévén szó, mutatjuk a legtipikusabb buktatókat, amikre most különösen érdemes odafigyelni. Ha további tippekre is vágysz, akkor nézd meg korábbi összeállításunkat is: 40 tipp eladáshoz, vételhez, befektetésre.
Frissítésnek először is a legfontosabb dátumok, mert elképesztő kavarás ment az OSP kivezetésének pontos napját illetően, de ez már a végleges:
- október 31-ig lehet adásvételi szerződést kötni
- és november 15-ig kell benyújtani a banknak a kérelmet az OSP-hitel érdekében.
1. Tényleg annyi négyzetméter? Tényleg ő a tulaj? Miért fontos a tulajdoni lap, az alaprajz és egy mérőszalag?
A vételi ajánlat előtt mindenképpen nézd meg az ingatlan tulajdoni lapját. Ezt ügyfélkapun vagy DÁP-on keresztül egyébként mindenki megteheti a Magyarország.hu-ról: egy e-hiteles tulajdoni lap másolata 4800 forint (a saját ingatlané évente két alkalommal ingyenes). A tulajdoni lapon ellenőrizheted, hogy tiszta-e a jogi helyzet:
az eladó az, akinek vallja magát, ugyanaz van a tulajdoni lapon, mint amit a szemeddel látsz, és nincs-e például végrehajtás az ingatlanon, vagy bármi olyan korlátozó megjegyzés, ami miatt a bank majd nem fogadja el teljes fedezetként az ingatlant a hiteled mögé.
Kérj részletes (pontos méreteket mutató) alaprajzot, tegyél a zsebedbe egy mérőszalagot, és vedd a fáradságot, hogy akár le is mérd, tényleg 4, 6 vagy 8 négyzetméter az a kis erkély, ami a papíron szerepel, vagy hogy a tulajdoni lapon látott 75 négyzetméter a valóságban nem csak 68-e. Végső soron nem mindegy, hány négyzetmétert akarnak veled kifizettetni. Ahogy az sem, hogy a lakáshoz tartozónak mondott kertrész, garázs vagy kerti beálló hivatalosan kinek is tulajdona: önálló albetét, osztatlan közös tulajdon, vagy benne van a társasházi alapító okiratban, mint a lakás része.
A „három éve ott parkolok az udvaron az ablak alatt” nem elég ahhoz, hogy tiszták legyenek a tulajdonviszonyok.
Egy új tulajdonos érkezése fel is boríthatja a szokásjogot, és előfordulhat, hogy amit addig valaki ingyen használt, azért másnaptól pénzt kér a társasház. A lényeg, hogy légy biztos benne, hogy azt adja el az eladó, ami valóban az övé.
Figyelj rá, hogy bárkinek van-e elővásárlási joga (azt ráadásul egy éven belül még azután is érvényesítheti, ha te már azt gondoltad, megvetted az ingatlant), ha igen, mindenképpen egyeztess az ügyvédeddel, hogy biztonságban legyél. Az elővásárlási jogosultak nyilatkoztatása alapvetően az eladó kötelezettsége, de nem árt, ha te (illetve az ügyvéded) is „kontroll alatt” tartja a folyamatot (akár egy külön megállapodás alapján intézi is). Kevés nagyobb bosszúság van, mintha valaki egy év múlva bejelentkezik az otthonodra.
Erről szól még a cikk
- Hogy védhető ki a legnagyobb kockázat: elbukom a foglalót, ha nem jön össze hitel?
- Milyen dokumentumokat kell még beszerezni a hitelkérelemhez?
- Hogyan lehet spórolni a bankköltségeken?
- Mit érdemes különösen megnézni a lakáson vagy a társasházon?
- Még 9 dolog, amire tényleg érdemes odafigyelni
