Az egyetlen gazdasági miniszter, akiről benzinkutat neveztek el – vezette fel a Forbes főszerkesztője, Zsiborás Gergő Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a Forbes Magyarország 2036 eseménysorozat gazdasági évadnyitóján az Europa Event Centerben.
Kapitányról a 12. kerületben neveztek el kutat, még a 89-es rendszerváltás után. A Mészáros utcai Shell-kút ma is az ő nevét viseli egy táblán, de ezért jutalékot nem kap, a tárcavezető – és volt Shell–alelnök – ezt igyekezett mielőbb leszögezni.
„A mai napig nagyon szeretek a választókkal találkozni, és úgy látom, a választók is szeretnek velem találkozni.
Kapitány a színpadon elmondta, sok szabadideje eddig sem volt, most sincs, és eztán sem valószínű, hogy lesz, a vele és a kormánnyal szemben támasztott elvárások ugyanis nagyon magasan vannak.
„Amit a részvényesektől nem kapsz meg, az a pozitív visszajelzés. Na, ezt a választók most bőven megadják” – a miniszter szerint sok kérdésben még várat magára az ítélet, de vannak dolgok, amiket már most meg tudtak valósítani a programjukból.
A korrupció elleni fellépés szerinte ilyen: szinte nincs olyan szerződés a NER-ből, ami ne lenne legalább szokatlan, de sokszor velejéig romlott, ezt a valóságot pedig nem könnyű üzletemberként papíron viszontlátni. Kapitány István kiemelte azt a százmilliárdos ügyet is, amiről a Forbes.hu-n is sokat írtunk az elmúlt hetekben.
„A magyar gazdaság növekedésének egyik motorja a korrupció megszüntetése lesz. Ilyet nem sok gazdasági miniszter mondhat ki a világon, és mi sem örülünk ennek, annak viszont igen, hogy mi ezt most megtehetjük.”
Kapitány felidézte: az elmúlt években egy cég, ha túl jól ment, a NER gyorsan megjelent, hogy átvegye azt, ez pedig visszafogta a vállalkozási hajlandóságot. Szerinte a választás óta ez már nincs így, és remélhetőleg a jövőben sem lesz másként.
Fotó: Fejes Bence
Rezsicsökkentés és védett áras benzin
Voltak jól kinéző intézkedések a NER-ben, melyek megszüntetése komoly politikai árcédulával járt, ilyen a védett áras benzin kivezetése. Azonban Kapitány szerint egyszerűen nem lehet azt megtenni, hogy „a társadalom egyik részével finanszírozzuk meg a másik előnyét”.
A rezsicsökkentés is egy ilyen ügy, vetette fel Zsiborás Gergő. Kapitány szerint ez nehéz kérdés, a növekedéshez egy egészséges energiamixre, megfizethető energiaárakra lenne szükség, ezen a vonalon pedig nagy előrelépés lehet majd a hazahozott EU-s források célzott felhasználása, például a 1,5 milliárd eurós energetikai program, aminek a szélenergia-kapacitás bővítése is a részét képezi majd. Ezt a programot a magántőke finanszírozza, EU-s támogatással, a hálózat fejlesztése pedig a fogyasztók egészének a hasznára válik majd. Ezzel egyszerre nő a diverzifikáció és a rendszer színvonala is.
A tárcavezető a nukleáris energia diverfizikációs jelentőségét is kiemelte. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a szektor megítélése, ebben a kis moduláris erőművek térnyerése is nagy szerepet kapott. Kapitány szerint fontos, hogy a Paksi Atomerőmű régóta, megbízhatóan termel, kimondott cél, hogy ennek üzemidejét meg is tudják majd hosszabbítani, 2032-től 2052-ig.
Fotó: Fejes Bence
Miből fog élni Magyarország 2036-ban?
„A cél, hogy el tudjunk mozdulni az összeszerelő-üzem státuszból – mondta Kapitány. – Az elmúlt években rendre ázsiai beruházók akkumulátorgyárai jelentették a beruházásokat, ezek ellátási láncainak diverfizikációja azonban nem igazán történt meg. Ez volt a fő vonal, szemben a kis és közepes vállalkozások támogatásával.
Ezen szeretnénk változtatni: olyan beruházókat szeretnénk az országba hozni, akik nem azt nézik, hogy mennyi ingyen földet vagy áramot kapnak tőlünk, hanem hogy olyan hozzáadott értéket tudjanak behozni az országba, ahol a magyar hozzáadott érték, a fehérgalléros munkaerő térnyerése növekedni tud.”
Kapitány szerint hasonlóan fontos, hogy a magyar cégek versenyképesen tudjanak exportálni. Növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat és programokat, a menedzserképzést, a versenyképességet, akár olyan célzott programokkal, amik pénzbe kerülnek az államnak, de a magyar cégek fejlesztésében ez a befektetés meg fog térülni. A magyar nagyvállalatok jelenleg sokkal kevésbé hatékonyak, mint a külföldi multik, a magyar kkv-k pedig nagyságrendekkel járnak hátrébb ebben a versenyben.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy egyáltalán nem keresték NER-es milliárdosok, mióta politikai pályára lépett.
„Én egy barátságos, megbocsátó ember vagyok, de mikor látom ezeket a szerződéseket, felfedezek magamban olyan érzéseket, amikről nem is tudtam, hogy vannak.”
Fotó: Fejes Bence
A hatalom és a túlhatalom
Kapitány István szerint nagyon káros, hogy olyan emberek lettek az ország leggazdagabb emberei, akik csak kapcsolataik révén tudtak szert tenni státuszukra.
„Mi nem azért veszünk részt a politikában, hogy nekünk jó legyen, én a fizetésemet is felajánlottam egy mentőszolgálatnak. Mi itt azért vagyunk, hogy szolgáljunk, hogy megváltoztassuk Magyarországot. Azt mondjuk, hogy egy sikeres európai országot akarunk építeni.”
A miniszter szerint addig tudják, hogy jó úton járnak, amíg a fiatalok szelfizni akarnak velük az utcán. Hogy nem tart-e attól, hogy a hatalom megváltoztatja? Zsiborás Gergő kérdésére Kapitány István elmondta: reméli, nincs ilyen veszély, de azt már látja, hogy a hierarchia szerepe minden igyekezete ellenére sokkal erősebb a közigazgatásban, mint korábban volt az üzleti életben.
„Szerintem nálunk jó a hangulat, sok a fiatal kolléga, meg lehet őket kérdezni. Fontos, hogy mi eldöntöttük, hogy nyolc évnél tovább ezt senki ne csinálhassa. Láthattuk már rá a példákat, hogy mit tehet egy emberrel a vég nélküli hatalom.”
Fotó: Fejes Bence
