Drágán épültek a kipcsak kapcsolatok, jelentős pénzek áramoltak keletre 2019 óta.
Mi történt? Több százmilliárd forintot fordított a magyar kormány 2019 óta a Türk Államok Szervezetéhez (TÁSZ) kötődő együttműködésekre – derül ki a HVG közérdekű adatigénylésen alapuló összeállításából. Magyarország még 2019-ben, megfigyelői státuszának megszerzése után nyitott irodát a szervezet mellett, amelynek fenntartása azóta 4,3 milliárd forintba került, évi mintegy félmilliárdos kiadással.
Kipcsak befektetések. A Türk Befektetési Alapba 33 milliárd forintnyi magyar tőke került, a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap pedig 16,5 milliárd forintot kapott. Az Eximbank 2019-ben 137 milliárd forintos hitelkeretet biztosított a türk államok számára, egy évvel később pedig további 233 milliárd forintos keretet nyitott a magyar vállalkozásoknak, hogy azok a térség országaiban ruházhassanak be, illetve bővíthessék kereskedelmi kapcsolataikat.
Kontextus. A konstrukciók jól mutatják, hogy a kormány türk államok felé forduló külpolitikája mögött intézményi és finanszírozási háttér is épült. A különböző tételek ugyanakkor nem azonos természetűek, az iroda fenntartása tényleges kiadás, a befektetési alapokba helyezett tőke befektetés, a hitelkeretek pedig finanszírozási lehetőséget jelentenek.
