A Tisza-kormány szerint a közpénzek felhasználása nem valódi államtitok. Most szerintük fény derül rá, „hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az állami közpénzszivattyú”.
Mi történt? A Tisza-kormány szerda délelőtt nyilvánosságra hozta az Orbán-kormányok 16 éve alatt született, „eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét”.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A kormány első körben tizenhárom olyan döntést hozott nyilvánosságra, amely „közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szól”, és amelyek a Fidesz-közeli Századvég intézettel kapcsolatosak.
„Összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel”
– írják a kormány oldalára kikerült határozatokról.
Miért fontos ez? A kormány szerint „a háromezres kormányhatározatok eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra”. Szerintük viszont „a mostani felülvizsgálat azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható”.
„A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az állami közpénzszivattyú”
– írja a kormány az eddig titkosított, de most közzétett kormányhatározatokhoz.
Kontextus. A folyamatban „a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt”. A kormány álláspontja szerint
„a valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását”.
Hogyan tovább? A kormány ígérete szerint „a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával”.
