Kénytelenek szétverni a jövő évi vasúti menetrendet, a menetidő tovább nő, csatlakozások mennek a levesbe, a késések az egekben. A pályára is költeni kéne, mielőtt összeomlik az egész. Ács világa.
Ember, most jövök a vasútállomásról! Adná magát, hogy újabb nagyszerű vonatos élményeimről is beszámoljak, könnyed szórakoztató olvasmány lehetne. De besűrítem inkább három mondatba, bárkivel bármikor megeshet hasonló, nem tolnám túl az egyéni szocproblémát. Vasárnap Pest felé 20 percről indulva 60 perc késés, 40 fokos, se nem légkondis, se nem lehúzható ablakos szlovén vagonba eladott IC-pótjegyek, hiányzó vagon miatti utasátültetések – mindez nem ritkaság a Citadellán.
Visszafelé sima belföldi IC, indulás szinte pontosan, a vége Egerszegen 63 perc csúszás, de legalább a halbi vagonok minden második ablaka lehúzható, így amikor épp nem sorompóhiba miatt, vagy szembejövő vonatra várunk, akkor a menetszél elviselhetővé teszi a hőséget. Ezt onnan tudom, hogy beruháztam egy légkondis IC-helyre, de ott meg lefagytam, át kellett mennem felengedni a jó öreg NDK-s vagonba.
