A Temu az elmúlt időszakban európai együttműködések tucatját kötötte meg, immáron a magyar állami postavállalattal is szándéknyilatkozatot írt alá a kínai filléres óriás. Mit üzen valójában a kézfogás?
Forbes Checkout hírlevél – iratkozz fel!
Valódi e-kereskedelmi tudás, hetente kézbesítve. Iratkozz fel hírlevelünkre, a Forbes Checkoutra!
Mi történt? A Magyar Posta szerdán az MTI-vel tudatta, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a kínai filléres piactérrel, a Temuval.
A cél „az üzleti kapcsolataik erősítése”, a „közös fejlesztési lehetőségek feltérképezése” és „a Temun keresztül értékesítést végző, magyar e-kereskedők, valamint a magyar lakosság magasabb szintű kiszolgálása”.
Miért fontos ez? Mert a Temu a magyar online kereskedelem legnagyobb forgalmú szereplője. 2023 végi indulása óta szabályosan ledózerolta a magyar piacot, a legutóbbi piaci mérés 12–13 millió darab rendelést és 180–190 milliárd forint közötti forgalmat becsül számukra 2025-ben – 2,1 millió fős vásárlóbázis mellett. A piactérhez 2024 óta már európai, tavalytól pedig magyar kereskedők is csatlakozhatnak, ennek fellendítésén magyar szakemberek dolgoznak a cégnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A szándéknyilatkozat értelmében a Posta biztosítaná az országos logisztikai hálózatot a Temu számára a magyar e-kereskedők által kezelt csomagfeladásokhoz és visszárukhoz, emellett „további együttműködési lehetőségeket” is megvizsgálnának.
Kontextus. Annak, aki követi az európai e-kereskedelmet, egyáltalán nem váratlan az együttműködés. A Temu az elmúlt időszakban számos együttműködést kötött logisztikai szolgáltatókkal az európai kiszállítások érdekében, például a brit királyi postával, az osztrák postával vagy a német DHL-lel is, írja az Ecommerce News.
Hogyan tovább? A Temu, mielőtt júliusban életbe lépne az uniós vámreform, elkezdett Európa-szerte helyi raktárakból szállítani, és hosszú távú céljuk, hogy az európai rendelések 80 százalékát helyi raktárakból lássák el. Ezért is kötnek új megállapodásokat vagy fűznek szorosabbra régebbieket a nagy európai kézbesítőkkel. A Temu a kis értékű külföldi csomagok dömpingjén túl is folyamatos viták tárgya Európában. Például kereskedői oldalról az egyenlő versenyfeltételek érvényesülése, fogyasztói oldalról pedig a Kínából érkező termékek biztonsági aggályai miatt, és ahogyan a vállalat a vásárlókat ösztönzi, vagy bizonyos vádak szerint félrevezeti a vásárlókat.
Mire érdemes figyelni? A Magyar Posta kézbesítési színvonala az elmúlt években érezhetően romlott, miközben a hivatalos vállalásokat is folyamatosan lazították, például ma már nincs másnapi kézbesítési garancia, erről tavaly a G7 írt részletesebb háttércikket.
Érdemes lesz figyelni, hogy az állami postavállalat és a kínai e-kereskedő együttműködéséből valóban születni fognak-e érdemi fejlesztések, akár a Posta csomaglogisztikájában, akár a Temu által használható vagy hozzáférhető magyarországi infrastruktúrában.
De az is lehet, hogy csak diplomáciai gesztusról van szó, és itthon, valamint a többi európai piacon is csak azért kötöttek megállapodásokat, hogy a szektor szereplőivel és a szabályozókkal szemben is javítson a reputációján a kínai tulajdonú vállalat.
Még több háttér. Bárhogy is legyen, ajánlom a Concorde vonatkozó podcastját, amelyben Jaksity Györgyék arról beszélnek, hogy Washingtonban rájöttek: nem fenntartható, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi többlete Kínában van, a legnagyobb deficit pedig az Egyesült Államokban. A megoldás? A kínai árukat az EU-ba kell irányítani, Donald Trump ezt a vámokkal el is érte, viszont most már az EU is rájött, hogy nem akar lerakat lenni. Csakhogy Kína továbbra is igyekszik kiexportálni magát, Trump pedig elérte, hogy ez ne az amerikai piacon csapódjon le.
„Amerikában nem nagyon látunk kínai autót, Budapest utcáin egyre többet”
– Jaksity szerint a kínai vonat olyan, amit meg kell állítani, mert fékezni nem fog – noha vannak belső kihívások.
