A magyarok tudatosan választanak biztosítást, a bankjukat viszont szinte soha nem váltják, pedig egy hitelkiváltással komoly összeget spórolhatnának. Besnyő Mártonnal, a Netrisk regionális igazgatójával arról beszélgettünk, miért vagyunk árérzékenyebbek az osztrákoknál, és hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a pénzügyi szolgáltatások piacát.
A Netrisk az elmúlt három évtizedben egy biztosítás-összehasonlító oldalból régiós technológiai és pénzügyi közvetítő céggé nőtt, amely ma már több országban, köztük Ausztriában is jelen van. Besnyő Márton szerint a magyar ügyfelek a biztosításoknál kifejezetten árérzékenyek, és rendszeresen összehasonlítják az ajánlatokat, így itthon erős a verseny a biztosítók között, ami a kötelező biztosítás díjain is meglátszik. A banki szolgáltatásoknál ugyanakkor jóval kisebb a váltási hajlandóság, pedig a számlavezetésen és a hiteleken is jelentős megtakarítás érhető el.
Az interjúban arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a cég működését a fejlesztésektől az értékesítésig, és veszélyezteti-e az összehasonlító oldalak üzleti modelljét, hogy ma már a ChatGPT-től is megkérdezhetjük, hol érdemes biztosítást kötni. Szóba került az is, mit jelent a piacra nézve, ha a chatbotokban is megjelennek a hirdetések, hogyan tartja meg előnyét a Netrisk az új kihívókkal szemben, és miként változnak a munkakörök a pénzügyi szektorban az AI terjedésével.
Forbes.hu: A mesterséges intelligencia már dörömböl a Netrisk ajtaján?
Besnyő Márton: Mi nemcsak biztosításokkal, hitelekkel, energiaárakkal és telekommunikációval foglalkozunk, hanem technológiai és marketingcégként is működünk. A digitalizáció 32 éve része az életünknek. Néha azt gondolom, ehhez hamarabb értettünk, mint magukhoz a biztosítási feltételekhez. Ez a technológiai háttér lehetővé teszi, hogy sokat profitáljunk a mesterséges intelligencia megjelenéséből. Az informatikai fejlesztéseinket akár ötször gyorsabban tudjuk megvalósítani, ami óriási versenyelőnyt jelent.
Az AI a piaci konszolidációt is fel fogja gyorsítani, nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is. Mi már tavaly decemberben olyan szolgáltatásokat vezettünk be a segítségével, amelyek jelentősen átalakították az értékesítésünket.
ERRŐL SZÓL MÉG A CIKK
- Mennyire tudatosak a pénzügyeiket illetően a magyar?
- Ami nekünk 10-20 ezer forint, az egy osztráknak 150 ezer.
- Elégedetlenek vagyunk, mégsem váltunk bankot.
- Pénz vagy minőség?
- Átalakítja a cég működését a mesterséges intelligencia?
- Az AI demokratizálja az informatikát.
- Ha ott az AI a zsebünkben, akkor minek összehasonlító oldal?
- Kiváltja a technológia az embert?
Ilyen például az AI támogatott termékajánlónk, a dokumentumbeolvasó (OCR) rendszerünk vagy a digitális szerződések megújítását támogató megoldásaink. Ha az ügyfél biztosításának lejárata közeledik, értesítést küldünk neki, amelyből egyetlen kattintással egy előre kitöltött kalkulátorba jut. Így nem kell az adatok megadásával foglalkoznia, rögtön átláthatóak az új ajánlatok, ezek tartalma és az így megspórolható összeg. Ezzel jelentősen lerövidítjük a biztosítás megújításához szükséges időt. A Netrisk magyarországi értékesítésének már 18 százaléka ilyen módon valósul meg.
Csakhogy az AI nemcsak nektek, hanem a versenytársaitoknak is megkönnyíti a fejlesztéseket. Ez nem jelent veszélyt?
A mesterséges intelligencia demokratizálja az informatikát. Ma már szinte mindegy, milyen programozási nyelven készült egy funkció, hiszen nagyon gyorsan át lehet alakítani és be lehet építeni egy másik rendszerbe.
Ez természetesen kihívás számunkra, mert a versenytársaink is gyorsabban fejlődhetnek. Voltak is próbálkozások arra, hogy új szereplők megvessék a lábukat a piacunkon.
Nekünk az a feladatunk, hogy előretekintsünk. Meg kell jósolnunk, milyen szolgáltatásokra lesz szükség a jövőben, és gyorsan ki kell fejlesztenünk azokat. Ha folyamatosan új funkciókkal jelenünk meg, magasabban tudjuk tartani a belépési küszöböt a versenytársak számára.
A mesterséges intelligencia tehát új versenyt indított a piacon?
Nem feltétlenül. Öt évvel ezelőtt készítettünk egy tervet arról, hogy mit szeretnénk elérni, és ez azóta sem változott. Az AI egyszerűen lehetővé teszi, hogy gyorsabban valósítsuk meg. Az üzleti modellünk továbbra is ugyanaz: összehasonlítjuk az ajánlatokat, és szakértőként végigkísérjük az ügyfeleket az értékesítési folyamaton.
Nem veszélyezteti az üzleti modelleteket, hogy a mesterséges intelligencia már mindenkinek ott van a zsebében? A ChatGPT-től is megkérdezhetjük, hol érdemes biztosítást kötni.
A mesterséges intelligencia elsősorban hatékonyabbá teszi a működésünket. Az ügyfélszám növekedésével párhuzamosan nem kellett ugyanilyen ütemben bővítenünk az állományunkat, miközben jelentősen javult a termelékenységünk.
A magyar ügyfeleink havonta 60–80 ezer kérdést tesznek fel, amelyeket fel kell dolgoznunk. A telefonos értékesítő kollégáink pedig az AI segítségével ma háromszor annyi biztosítást tudnak eladni, mint három évvel ezelőtt.
Azt gondolom, ha valaki attól tart, hogy az emberek a ChatGPT segítségével keresnek majd biztosítást, az nem minket félt, hanem a Google-t.
Az AI-modellek megjelenésével az oldallátogatottság iparágtól függően már 5–15 százalékkal csökkent. Ebből a folyamatból azonban azok a márkák profitálhatnak, amelyek képesek voltak bizalmat építeni. Lehetséges, hogy kevesebben érkeznek egy honlapunkra, de akik mégis odajutnak, nagyobb valószínűséggel kötnek szerződést. Számomra ezért az AI-modellek nem vetélytársak, hanem új értékesítési csatornák. Ha valaki megkérdezi a ChatGPT-t, hol kössön biztosítást, akkor az akár a Netrisket is ajánlhatja, közvetlen hivatkozással.
Vagyis a mesterséges intelligencia nem elveszi az ügyfeleiteket, hanem akár újakat is hozhat?
Pontosan ebben látjuk a lehetőséget. Magyarországon és Ausztriában a régiónkban elsőként építettük be az AI-t a működésünkbe, és folyamatosan figyeljük, hogyan alakul az ebből érkező forgalom. Kutatások szerint a magyar lakosság 71 százaléka használt már valamilyen AI-modellt, elsősorban böngészésre és információszerzésre.
A mi működésünk azonban sokkal összetettebb annál, hogy egy mesterségesintelligencia-modell egyszerűen helyettesíthesse. Nemcsak összehasonlítjuk az ajánlatokat, hanem kapcsolatban állunk a biztosítók rendszereivel, szerződéses viszonyban vagyunk a partnerekkel, továbbítjuk az ügyféladatokat, támogatjuk a díjfizetést, és a kárrendezésben is segítünk. Ahhoz, hogy egy AI-modell ugyanezt elvégezze, minden biztosítóval szerződnie kellene, országonként meg kellene szereznie a szükséges hatósági engedélyeket, és teljesítenie kellene a helyi szabályozási és adózási kötelezettségeket.
Az AI-modellek üzemeltetőinek sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb lehet, ha az ügyfeleket a megfelelő szolgáltatókhoz irányítják.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
Ha a komplexitás jelent védelmet, akkor az egyszerűbb összehasonlító oldalak üzleti modelljét valóban veszélyeztetheti az AI?
Igen. Vegyünk például egy olyan oldalt, amely hűtőszekrények árait hasonlítja össze. Egy AI-modell pillanatok alatt meg tudja mondani, hol kapható a legolcsóbban egy adott készülék. Ezzel akár ki is válthatja az összehasonlító oldal feladatát.
Egy biztosítás esetében viszont sokkal összetettebb a helyzet. A szerződések eltérnek egymástól, bonyolult feltételeket tartalmaznak, és szakértelmet igényelnek. Ráadásul az AI-modell önmagában nincs leszerződve a biztosítókkal, így a szerződéskötéshez végül el kell irányítania a felhasználót egy erre szakosodott szolgáltatóhoz.
A jövőben tehát nemcsak a Google keresőjére, hanem az AI-modellek ajánlásaira is optimalizálni kell a cégek online jelenlétét?
Minden értékesítési csatornára figyelni kell. Ma sem kizárólag a Google-ben hirdetünk, hanem televíziós és más kampányokat is futtatunk. Jelenleg az értékesítéseink 80 százaléka digitális csatornákból érkezik, ezek között továbbra is a Google a legjelentősebb. Nem gondolom, hogy ez a közeljövőben gyökeresen megváltozna, különösen azért, mert az Alphabet is dolgozik azon, hogy versenyben maradjon.
Ugyanakkor az AI-alapú csatornák mellett a saját mobilalkalmazásunk szerepe is növekszik. Itt tudjuk a leginkább személyre szabni az ajánlatokat és végigkísérni az ügyfeleket a teljes folyamaton.
Az offline csatornák, például a telefonos ügyfélszolgálat továbbra is fontosak. Ezek együtt alkotják az értékesítési rendszerünket.
Akkor mégsem érdemes teljes egészében az AI-ra bízni a pénzügyeinket?
Az AI kétségtelenül hatalmas segítséget jelent az információk feldolgozásában, és mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók oldalán felgyorsítja a folyamatokat. De nem szabad elfelejteni, hogy a pénzügyi szolgáltatások piaca rendkívül szigorúan szabályozott. Az összehasonlítás, a szerződéskötés, a szerződések kezelése és az utógondozás mind olyan feladat, amelyet pontosan kell elvégezni. Itt nem fér bele a hiba.
Ha megkötök egy biztosítást, annak valóban fizetnie kell, amikor bekövetkezik a biztosítási esemény. Ha felveszek egy hitelt, a kamatnak pontosan annyinak kell lennie, amennyiben megállapodtunk. Rá mernénk bízni a ChatGPT-re egy ilyen szerződés megkötését?
Ezek szerint az AI terjedésével még inkább felértékelődik a rendszerek mögött dolgozó szakemberek szerepe?
A szakértelem valóban felértékelődik, de digitális támogatás nélkül már ma sem lehet kellően hatékonyan dolgozni. Hiába keresünk fel egy húsz éve a szakmában dolgozó tanácsadót, fizikai képtelenség elvárni tőle, hogy minden szolgáltató minden termékét és szerződési feltételét betűre pontosan ismerje. A szakértelmet ezért technológiai eszközökkel kell támogatni. Ennek a fejlődésnek az újabb lépcsőfoka a mesterséges intelligencia.
Az AI ráadásul a nemzetközi terjeszkedésünket is megkönnyíti. Hat országban működünk, a növekedés során pedig több márkát is felvásároltunk. Korábban komoly technikai feladatot jelentett az eltérő informatikai rendszerek integrációja. A mesterséges intelligencia segítségével azonban sokkal egyszerűbbé vált a különböző programozási nyelveken készült rendszerek összekapcsolása. Egy Ausztriában kifejlesztett jó megoldást így könnyebben át tudunk emelni a magyar rendszerünkbe, vagy fordítva.
Nem tart attól, hogy az AI-modellek a jövőben manipulálhatják a felhasználókat? Például azzal, hogy pénzért cserébe gyakrabban ajánlanak bizonyos szolgáltatókat?
A Google-ben régóta lehet licitálni arra, hogy egy hirdetés bizonyos kulcsszavakra előrébb jelenjen meg. Ez önmagában nem újdonság. A ChatGPT-ben is megjelent a hirdetési lehetőség, bár a pénzügyi szolgáltatók egyelőre ki vannak zárva ebből.
Nem gondolom, hogy a keresőmotorokban vagy az AI-modellekben megjelenő hirdetések szükségszerűen manipulálnák a felhasználókat. Szerintem akár a transzparenciát is erősíthetik, és tudatosabb tájékozódásra ösztönözhetnek. Az emberek az interneten már megtanulták, hogyan keressék meg a legjobb ajánlatokat, és miért fontos megbízható forrásból vásárolni. Ha az árverseny kiegyenlítetté válik, a szolgáltatóknak a minőséggel kell versenyezniük. Ebben az AI-modellek is segíthetnek.
Természetesen nem szabad naivnak lenni. A chatbotok üzemeltetői is pénzt akarnak keresni. Idővel kiderül, hogyan fogják pénzzé tenni ezt a fajta forgalomterelést. Én mindenesetre azt várom, hogy hosszabb távon növelni fogják az átláthatóságot.
Van olyan része a Netrisk működésének, amelyet öt éven belül teljes egészében átvehet a mesterséges intelligencia?
Ezt gyakran megkérdezik tőlünk, még a saját kollégáink is. A digitalizáció már eddig is jelentősen növelte a hatékonyságunkat, az AI pedig tovább gyorsítja ezt a folyamatot. Azt gondolom, öt év múlva többet fogunk dolgozni, kevesebben.
Hogy ez a Netrisk esetében ténylegesen kisebb vagy nagyobb létszámot jelent majd, azt egyelőre nem lehet megmondani. Jelenleg például növekszünk, mert a forgalmunk bővülése miatt új munkatársakra van szükségünk. Az viszont biztos, hogy a technológia kisebb-nagyobb mértékben minden munkakörre és munkafolyamatra hatással lesz.
Én is naponta használom az AI-t, akár prezentációkészítéshez, akár tárgyalásokra való felkészüléshez. Szoktam mondani, hogy olyan, mintha lenne két-három nagyon tehetséges gyakornokom.
A legfontosabb változás tehát nem feltétlenül a munkahelyek megszűnése, hanem a munkakörök jelentős átalakulása lesz.
Mit érzékelnek majd mindebből az ügyfelek?
A legkézenfekvőbb változás, hogy gyorsabban és egyszerűbben intézhetik az ügyeiket. De ennél sokkal fontosabb, hogy a pénzügyi szerződések jóval személyre szabottabbá válhatnak. A mesterséges intelligencia rendkívül hatékonyan képes feldolgozni azt az adatvagyont, amelyet a vállalatok az évek során felhalmoztak. Ez az adatvagyon valódi kinccsé válhat.
A pénzügyi szolgáltatók ma gyakran két-három nagy ügyfélkategóriában gondolkodnak, mert így egyszerűbb az adminisztráció. Az AI azonban lehetővé teheti, hogy ennél sokkal pontosabban azonosítsák az egyéni igényeket.
Egy egyszerű példa: ha a rendszer felismeri, hogy egy ügyfél Zala megyében él, akkor érdemes lehet számára vadkárra is kiterjedő biztosítást ajánlani, hiszen azon a környéken gyakoriak a vadgázolások.
De azt is el tudom képzelni, hogy a mesterséges intelligencia az ügyfél pénzügyi magatartása alapján időben felismeri, mikor lehet szüksége hitelkiváltásra. Lehet, hogy az ügyfélnek ez még eszébe sem jutott, a rendszer viszont felhívja rá a figyelmét. Még ha nem is cselekszik azonnal, már tudni fog a lehetőségről, és később tudatosabb döntést hozhat. Ebben közép- és hosszú távon óriási potenciált látok, és üzletileg is jelentős lehetőség.
Attól nem kell tartanotok, hogy az AI segítségével a versenytársak könnyebben lemásolják a Netrisk működését?
A mesterséges intelligencia valóban megkönnyíti a technológiai megoldásaink másolását. De a 32 éves történelmünket, az ezalatt felhalmozott adatvagyont, a márka ismertségét és az ügyfélkörünket már sokkal nehezebb lemásolni. Ezek komoly versenyelőnyt jelentenek számunkra. Az AI nélkül is magabiztosak voltunk, a segítségével pedig még gyorsabban tudunk fejlődni.
A Netrisk aggregátoroldalként különleges rálátással rendelkezik a magyarok pénzügyi szokásaira. Mit olvashatunk ki az adatokból?
A Netrisk Csoport valóban egy aggregátor, ez jó kifejezés a működésünkre, viszont 32 év alatt már más érettségi szakaszban jár a működésünk, mint egykor. Ma már nem pusztán összehasonlítjuk a pénzügyi termékeket, hanem ár-érték alapon értékeljük őket és a szerződések megkötését, kezelését tesszük egyszerűvé az ügyfeleink számára. Emellett abban különbözünk más közép-kelet-európai alkuszoktól és hitelközvetítőktől, hogy technológiai és marketingcégként is működünk. Számos technológiai innovációt és újítást vezettünk be a régiós piacra, melyekkel az ügyfeleink egyszerűbben is gyorsabban juthattak a szükséges információhoz.
Egy biztosítás megkötésénél vagy hitelfelvételnél az ügyfélnek akár több ezer oldalnyi dokumentumot kellene feldolgoznia, ami nyilvánvalóan nem elvárható. Különösen úgy, hogy az embereknek éppen az idejükből és türelmükből van a legkevesebb. Mi ezt a döntési folyamatot szeretnénk leegyszerűsíteni. Az üzleti modellünk másik fontos eleme, hogy a biztosítóknak, bankoknak, energiaszolgáltatóknak és telekommunikációs cégeknek hatékony és olcsó értékesítési csatornát kínálunk.
Sokszor az az érzésem, hogy a partnereinknél is jobban értünk a termékfejlesztéshez, hiszen közvetlenül látjuk az ügyfelek igényeit és elvárásait. Autós biztosításból például több mint kétszer annyit kezelünk, mint a hazai piacvezető biztosító. Nemcsak azt látjuk, hogy milyen biztosítást kötnek az emberek, hanem azt is, hogy milyen autóra. Lengyelországban például az előző negyedévben a lakossági újautó-értékesítések több mint 20 százalékát kínai modellek adták. Mi azt is látjuk, hogy az ügyfelek milyen autóból milyenbe ülnek át.
Magyarországról indulva ma már hat országban vagyunk jelen, évente körülbelül 12 millió ügyfelet szolgálunk ki. Ez a szám dinamikusan növekszik. Tavaly csak Magyarországon több mint 230 ezer olyan ügyfelünk volt, aki először vásárolt tőlünk biztosítási vagy pénzügyi terméket.
Mennyire tudatosak a magyarok a pénzügyeiket illetően?
A digitális és pénzügyi tudatosságban óriási különbségek vannak az országok között. Magyarországon a lakossági és kisvállalati ügyfelek több mint 50 százaléka digitálisan hasonlítja össze és újítja meg a biztosításait. Ez országos arány, nem csupán a Netrisk ügyfeleire vonatkozik. Ausztriában ugyanez mindössze öt százalék.
Az osztrák biztosítási piac ebből a szempontból tradicionálisabb és kevésbé versengő. Az ügyfelek kevésbé érzékenyek az árakra vagy a szolgáltatás minőségére, hajlandók ugyanazért a szolgáltatásért többet fizetni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jó példa erre. Magyarországon a 2006 és 2010 közötti kgfb-kampányok óta természetessé vált, hogy az ügyfelek évente összehasonlítják az ajánlatokat, és ár-érték alapon újrakötik a szerződéseiket. Ausztriában ez nem jellemző, ami az árakon is meglátszik. Egy éves kgfb-szerződés átlagdíja 1200 euró, vagyis körülbelül 450–480 ezer forint. Magyarországon a biztosítók közötti versenynek köszönhetően ennek mindössze a kilencede.
„A szakértelmet technológiai eszközökkel kell támogatni. Ennek a fejlődésnek az újabb lépcsőfoka a mesterséges intelligencia” – Besnyő Márton, a Netrisk Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális igazgatója.
Hasonló folyamatot látunk a lakásbiztosításoknál. Magyarországon márciusban évfordulótól függetlenül is meg lehet újítani a szerződéseket. Bár ez a kampány csak néhány éve létezik, már közel egymillió ügyfélnek márciusra esik a szerződésfordulója.
Az online összehasonlíthatóság látványosan leszorította az árakat. Egy új szerződéssel akár 40–45 százalékot is megtakaríthat az ügyfél. Ráadásul az MNB adatai szerint a biztosítási díjak jelentős csökkenése mellett a szolgáltatások tartalma átlagosan 25 százalékkal bővült.
Ezt fogyasztói szempontból egyértelmű sikertörténetnek tartom.
A magyar ügyfelek ezek szerint rendkívül árérzékenyek. Míg egy osztrák akár 450 ezer forintot is kifizet évente a biztosítására, egy magyarnak már 10–20 ezer forint megtakarítás is sokat számít.
A 10–20 ezer forint nagyon jó példa, mert nagyjából itt húzódik a magyar ügyfelek fájdalomküszöbe. Ha ennyit megtakaríthatnak, hajlandók időt szánni a kalkulációra és az új szerződés megkötésére, akár digitálisan, akár telefonon. Ausztriában ez a küszöb 400 euró, vagyis körülbelül 150 ezer forint. Ennyit kellene megtakarítania egy átlagos osztrák ügyfélnek ahhoz, hogy hajlandó legyen végigcsinálni a váltást. Összehasonlításként Magyarországon egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 64–68 ezer forint.
Az osztrák ügyfelek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy rendszeresen felülvizsgálják a szerződéseiket. Mivel nem hasonlítják össze a szolgáltatók ajánlatait, nem alakult ki kellően erős árverseny. Ez is magyarázza a magasabb díjakat.
Ugyanakkor ez nem minden szolgáltatásra igaz. A telekommunikációs piacon például sokkal kedvezőbb árakat találunk Ausztriában. Korlátlan hívást és mobilinternetet tartalmazó előfizetés már havi 6,6 eurótól elérhető, ami töredéke a magyar áraknak. Magyarországon három telekommunikációs szolgáltató osztozik a piac 99 százalékán, a többi szereplőnek mindössze egy százalék jut. Hasonló a helyzet az energiaszektorban, ahol Ausztriában 21 szolgáltató ajánlataiból választhatnak az ügyfelek.
A tanulság az, hogy a fogyasztók képesek leszorítani az árakat, ha tájékozódnak és összehasonlítják az ajánlatokat. Ehhez azonban valódi versenyre is szükség van.
Érdekes ellentmondás, hogy bizonyos szolgáltatásoknál tudatosan keressük a legjobb ajánlatot, más szerződéseinkhez viszont szinte egész életünkben nem nyúlunk. Ennyire elégedettek lennénk?
Éppen ellenkezőleg. A Deloitte publikált egy tanulmányt, amely szerint a magyarok 94 százaléka elégedetlen a banki szolgáltatójával, mégis mindössze hat százalékuk hajlandó váltani. Ők is jellemzően hitelfelvétel miatt.
Nagyon fontos lenne erősíteni a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát, mert a számlavezetési díjakon és a hiteleken is rengeteget lehetne megtakarítani. A tavaly vagy tavalyelőtt felvett személyi kölcsönök kiváltásával például az ügyfelek öt év alatt akár 900 ezer–egymillió forintot is megspórolhatnának.
A nagyobb pénzügyi tudatosság nemcsak a megtakarításokat növelhetné, hanem a szolgáltatások minőségét is javíthatná.
Ha mindig az olcsóbb ajánlatot keressük, nem kockáztatjuk, hogy rosszabb minőségű szolgáltatást kapunk?
Éppen ezért fontos, hogy ne pusztán árakat, hanem ár-érték arányokat hasonlítsunk össze.
Az utasbiztosítási piacon öt évvel ezelőtt 25 százalék volt a részesedésünk, ma már 34 százalék a Magyar Nemzeti Bank által közölt számok alapján. Ebben természetesen a marketingnek és a PR-kampányoknak is jelentős szerepük volt, de annak is, hogy túlléptünk az egyszerű ár-összehasonlításon, és szakértői értékelést vezettünk be. Az ügyfeleink így hajlandók akár két-háromezer forinttal többet fizetni egy utasbiztosításért, ha cserébe jobb szolgáltatást kapnak.
Az ügyfelek nem biztosítási szakértők, viszont a lehető legtöbbet szeretnék kapni a pénzükért. Ha ehhez gyorsan, egyszerűen, az otthonukból is hozzáférhetnek, akkor hajlandóak összehasonlítani az ajánlatokat.
Természetesen mindig lesznek olyanok, akik kizárólag a legolcsóbb terméket keresik. Az utasbiztosítások esetében körülbelül tíz százalék azok aránya, akik megelégszenek egy olcsó alapcsomaggal, mondván, az is jobb, mint a semmi.
