A magyar kisbefektetőknél a korábban meghatározó állampapírok szerepe visszaszorulni látszik. A Lightyear európai vezetője szerint a 2026-os választások után a Budapesti Értéktőzsde is felértékelődött a hazai befektetők szemében. Andres Kitterrel arról is beszélgettünk, miért marad le Európa az Egyesült Államok mögött, és miért nem ismeri még mindig elég magyar a tartós befektetési számla előnyeit.
Forbes.hu: A Lightyear közel négy éve van jelen Magyarországon. Hogyan változtak ezalatt a magyar kisbefektetők szokásai? Valóban elindult egy átrendeződés az állampapírok felől a részvények és ETF-ek irányába?
Andres Kitter: Magyarország több szempontból is érdekes piac számunkra. A szolgáltatásainkat erősen a helyi igényekhez igazítottuk, legyen szó a magyar nyelvű felületről, a hazai részvények elérhetőségéről vagy a tartós befektetési számláról (TBSZ).
A magyar befektetési piac egyik sajátossága, hogy az állampapírok hagyományosan rendkívül fontos szerepet töltenek be a lakossági megtakarításokban. Ez bizonyos szempontból előnyös is, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy az emberek megismerkedjenek a befektetésekkel. Ugyanakkor továbbra is viszonylag kevesen fektetnek be.
Az elmúlt években egyértelmű elmozdulást tapasztaltunk az állampapírok felől a diverzifikáltabb befektetések, különösen az ETF-ek és részvények irányába. Emellett az utóbbi időben egy másik érdekes változást is megfigyeltünk: a magyar befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hazai tőzsde iránt.
Ez összefüggésben állhat a 2026-os országgyűlési választásokkal és a kormányváltással?
ERRŐL SZÓL MÉG A CIKK
- Hogyan változott a magyar befektetők magatartása az áprilisi választás után?
- Miben különböznek a magyarok más európai országok befektetőitől?
- 20 ezer milliárd euró, ami parlagon hever a bankszámlákon
- Miért nem viszik az európaiak a tőkepiacra a megtakarításaikat?
- Mennyire vannak tisztában a magyarok a lehetőségeikkel a részvénypiacokon?
- Milyen egy tipikus magyar befektető?