A Forbes.hu is megkereste Csongort és még néhány iparági szereplőt. Velük beszéltük át, mi mindentől esik el Magyarország az ESNA-tagság nélkül.
A történet kezdete 2021-re nyúlik vissza. Ekkor született a Startup Nations Standard kritériumrendszer, ami startupbarát szabályozás kialakítására vonatkozó jó gyakorlatokat tartalmaz a kormányok számára. Az ezt aláíró országok csatlakozhatnak aztán az ESNA-hoz, ami forrásaink információi szerint az Európai Unió legfőbb szerve lesz ezentúl startup ügyekben, céljaikra százmillió eurós nagyságrendű büdzsét kaptak.
„A Startup Hungaryhez is eljutott még 2021-ben, hogy Magyarországon nincs meg a szándék a csatlakozásra. Próbáltuk feltérképezni, hogy mi lehet az oka, és tettünk lépéseket azért, hogy Magyarország is az aláírók között legyen” – mondta a Forbes.hu-nak Csongor.
Egy szakmai forrás szerint az akkori Információs és Technológiai Minisztériumnak kötelezően el kellett küldeni minden EU-s megkeresést az Igazságügyi Minisztériumnak. Bár az ITM alírásra javasoltan küldte tovább az IM-nek az SNS-t, az IM-nél aztán elakadt a dolog.
Végül a már ismert döntés született.
„Úgy gondolom, a gender kulcsszóval bukott el a dolog, a kormány csípőből elutasít bármit, ami ezt egyáltalán napirendre veszi” – folytatta Csongor.
Márpedig 26 EU-s tagállam és Izland is komolyan vette. Miniszterelnöki szinten írták alá a kezdeményezést, és helyi szakmai szervezetet delegálnak az ESNA-ba. A Startup Hungary továbbra is meg van hívva az ESNA-val kapcsolatos meetingekre, megszerzik a tudást, de nehezített pályán, többször annyi idő alatt, ellenszélben.
Csongor a következő példával érezteti, mi a különbség aközött, hogy valaki ESNA-tag, és ha valaki nem. „Egy fontos szabályozási változtatásban a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel éppen most gründolunk más szakmai szervezeteket, ügyvédi irodákat, hogy pro bono véleményezzék az általunk kijelölt irányokat, így tudunk lassan előre haladni. Ha ez az ESNA-n keresztül történne, teljes hozzáférésünk lenne mondjuk a német munkavállalói részvényprogram szabályozás minden részletéhez és a szakértőihez” – mondja Csongor.
Túl nagy kockázat
A régiós és nemzetközi kockázati tőke hazai aktivitására is negatív hatással lehet a döntés. Csongor szerint a jogbiztonsággal kapcsolatban és a külföldiek cégvásárlásának külön engedélyeztetése miatt már így is sok kérdés jön hozzájuk. „A nyitott értékeket képviselő nemzetközi tech szcénában ez az erőlködés elég rosszul hat – mondja Csongor. –
Ezek a cégek tézisek alapján dolgoznak, és ha épp egy cseh és egy magyar cég versenyez egy nemzetközi vc figyelméért, könnyen lehet, hogy a sok nehezítő körülmény és kockázat miatt a magyar marad alul.”
Az állam ne pénzzel segítsen
A magyar államnak több mint egy évtizede az az alapvető félreértése, hogy a startupoknak pénzre van szüksége tőle. Pedig fejlett ökoszisztémákban a befektetést nem az állam, hanem a piaci befektetők adják. Állami programok nem kockázati tőkével, hanem vállalkozóbarát bürokráciával, kutatás-fejlesztést serkentő megrendelésekkel szokták kivenni a részüket az ökoszisztéma fellendítéséből.
Ahogy a G7 egy korábbi cikke írja, az elmúlt öt évben 430 milliárd forintnyi tőkét gyűjtöttek a magyarországi tőkealapok, aminek 37 százalékát adta az állam. A piaci befektetők között is biztosan több tízmilliárd forintos összeggel jelen van azonban az Európai Unió. Nemcsak a magyar államon keresztül, hanem fejlesztési bankokon és más, támogatott alapokon keresztül is utaltak pénzt, így a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) statisztikáiból kiszámítható 159 milliárd forint az alsó becslésnek tekinthető.
Pedig nem az a fontos, hogy mennyi pénzt oszt szét az állam, hanem az, hogy abból hány sikeres céget tud felmutatni. Nem hogy világsiker, de működő cég is alig maradt az ellentmondásos Jeremie-programok befejeztével.
A cégek fele költözne
Amire viszont szükség lenne az ökoszisztémában, azt az állam nem hajlandó megadni. A Startup Hungary 2023-as jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy egyszerűbb adminisztrációban és adókedvezményben várnának segítséget a vállalkozók. A szervezet 162 magyar startup kérdőívezéséből állított össze egy átfogó jelentést, eszerint a tartupok fele vagy már elköltöztette központját Magyarországról, vagy a következő egy évben tervezi ezt.
A legkedveltebb célpont még mindig az Egyesült Államok (33%), a második helyen az Egyesült Királyság (16%), majd Észtország (13%) áll. A költözés leggyakoribb okai a tőkebevonás és a munkavállalói részvényprogram (ESOP) elindításának akadályai.
Forrás: Startup Hungary
A magyar startupok túlnyomó többsége itthon kft.-ként jegyzi be a cégét. Ezt a cégformát A körülbelül egytől öt alapítóra tervezték, és általában kevésbé tőkeigényes iparágakban ajánlott. A kft. nem tudja kezelni a különböző részvényosztályokat, és nem tud új részvényeket létrehozni, ahogy a cég növekszik. Ezáltal nem tudja támogatni új tulajdonosok és alkalmazottak bevonását, ami alapvető szükséglete a startupoknak. Egy nemrégiben elfogadott jogszabályi változásnak köszönhetően ugyan lehetőség van arra, hogy a kft.-ben egy tulajdonos különböző kvótaosztályokkal rendelkezzen (pl. közönséges kvóták és preferenciális kvóták), e könnyítések ellenére is valószínűtlennek tűnik, hogy további, drasztikusabb változtatásokat vezetnének be, vagy egy új, startupbarát társasági formát hozzanak létre a közeljövőben.
Mit nyerünk a diverzitással?
A jelentésből kiderült az is, hogy a magyar startupvilág még kimondottan férfidomináns. A megkérdezett cégek csupán 25 százalékában van női alapító. Míg a Harvard Business Review arra mutat rá, hogy a kockázati tőke az egyik leghomogénebb nemi összetételű iparág, a befektetők mindössze 8 százaléka nő.
Startupjelentés 2023
Forrás: Startup Hungary
Várady Nóra, a Nyitottak vagyunk ügyvezetője a 2023-as jelentésben írt véleménycikkében kitért arra, mit nyernek a csapatok a nemi diverzitással.
A sokszínű csapatok sokszínű ötleteket fogadnak el. Megdöbbentő, de a vezetők 56 százaléka nem támogatja azokat az ötleteket, amelyekre nem lát személyes igényt.
Ez azt jelenti, hogy ha egy vezetői csapat homogén a nem, az etnikai hovatartozás, a szexuális irányultság vagy a fizikai képességek tekintetében, bizonyos ötletek egyszerűen a radar alatt maradnak, és soha nem jutnak el a piacra, még akkor sem, ha van bennük potenciál.”
Ahogy Nóra írja, a kulturális normák korlátozzák a nők hozzáférését a férfiak által dominált vállalkozói hálózatokhoz a befektetéstől a vállalkozásig. Magyarországon ugyan megjelentek a csak nőknek szóló hálózatok, de ezek tovább ronthatják a nemek közötti különbségeket. A befogadás elősegítése érdekében párhuzamos ökoszisztémák helyett integrált ökoszisztémákat kell létrehozni.
„Baromi nehéz”
Kovács Dominik, a Colossyan nevű szintetikus videókat gyártó startup alapítója már kifejtette a Forbes.hu-nak, hogy milyen hátrányait érzékelte a magyar startupper létnek, amikor legutóbbi, ötmillió dolláros befektetésükről mesélt.
„Baromi nehéz magyar startupként nemzetközi befektetőket meggyőzni, aminek az oka egyre inkább a politikai helyzet”
– mondta Dominik. Úgy tapasztalta, az ország politikai megítélése átszivárog a Colossyanra annak ellenére, hogy nincs a cégben állami pénz, és a vezetőség is nemzetközi. A felvont szemöldökhöz elég annyi, hogy magyar operációval is rendelkeznek, és magyar az alapító. Épp ezért Dominik a céget nem magyar startupként aposztrofálja, hanem európaiként londoni és budapesti operációval.
„Mi nem magyar sztoriként indultunk. Ha nincs a dán egyetem, én most nem lennék itt. Dán iskolában kezdtük, dán pénzből, dán tudással, utána a németek segítettek. Ma pedig a csapat és a befektetők egy része Budapesten van, viszont a Colossyan érdekében nem szabad csak oda fókuszálnunk.”
