Tavaly júliusban a magyar fulfillment piac nagy szereplője, a Boxy Logisztikai Zrt. még azzal büszkélkedett közleményében, hogy elérte a tízmilliomodik termékkezelést robotizált üllői központjában, hogy már több mint 800 partnerrel dolgozik együtt, és hogy „kapacitása megduplázásán dolgozik, amely a tervek szerint néhány hónapon belül meg is valósul”.
Eltelt bő egy év, és a Boxy most szomorúbb hírekkel érkezett. Múlt szerdán este, Facebook-posztban jelentette be a cég, hogy
A döntés okaként azt írják, hogy „a hazai e-kereskedelem és a logisztikai piac az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson megy keresztül”. „Ennek eredményeként” a cég „új irányt vesz”, működésben és hosszú távú stratégiában egyaránt. A cég posztja szerint az érintett partnereket augusztus 26-án értesítették a döntésről, és ígérik, hogy a további változásokról „időben és nyíltan” kommunikálnak.
A bejelentés tehát nem teljes bezárásról szól, a cég bérraktározási és szállítási szolgáltatással is rendelkezik, és nagyobb volumenű, B2B-logisztikai irányba is elindult. De kétségkívül a fulfillment – a teljes rendeléskezelési és kiszállítási folyamat kiszervezése a webáruházak számára – volt a Boxy zászlóshajó szolgáltatása, vagyis a márka lényege.
Magántőkealapi tulajdonban
Arról a 2021-ben alapított Boxyról beszélünk, amely a nyilvános céginformációk szerint 2025 januárja óta a Mol-féle Lead Ventures Alapkezelő Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealap tulajdonában van. A cég korábban a Voyager Magántőkealap Voyager One Részalapjának többségi tulajdonában állt.
A Lead Ventures alapkezelő a Mol leánycége, 2018-ban indult, akkor két alappal, amibe a Mol mellett az állami MFB és Eximbank rakott forrást. A Voyager alapjukat 2021-ben indították.
Ami a Riverlandet illeti, ezt 2024-ben vette át a Mol-cég az ingatlanmogul Jellinek Dánieltől, a Forbes szerinti hetedik leggazdagabb magyartól. A Válasz Online tavaly arról írt, hogy a magántőkealapban biztosan van 50 milliárdos állami tőke, továbbá eximbanki oldalról látszik még körülbelül 10 milliárdos pénzkihelyezés a szintén a Lead Ventures által kezelt Enter Tomorrow Europe magántőkealap számára.
A Gran Private Equity Zrt. alapkezelő – tulajdonosa Hernádi Zsolt Mol-vezér – honlapja szerint az általa kezelt Gran III Kockázati Tőkealap is befektetett 2021-ben a Boxyba.
2021-es alapítása óta a Boxy Logisztikai Zrt. egyetlen naptári évben sem tudott nyereséges évet zárni. Üzleti beszámolója szerint 2025-ben például közel 2,2 milliárd forintos veszteséget termelt 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett – utóbbi a 2024-es adathoz képest 17 százalékos növekedés.
Az üzleti beszámolók alapján az indulás óta keletkezett veszteségek összege a cégben 9,6 milliárd forint.
2025-re a zrt. saját tőkéje negatívba fordult, a 2024. évi 656 millió forintról közel mínusz 1,5 milliárd forintra. Mindezt úgy, hogy 2023-ban és 2024-ben több mint 3,3 milliárd forinttal nőtt a cégben a jegyzett tőke és a tőketartalék együttes összege – ahogyan azt egy másik piaci szereplő, a WhiteFish Fulfillment is összefoglalta a Boxyról egy augusztus 20-i blogbejegyzésében. Érdekes módon a Boxy 26-i bejelentése előtt pár nappal posztoltak, ami arra utalhat, hogy
a zárás híre már előtte körbemehetett a piacon, a bejegyzés apropójából, hangneméből kiindulva pedig többeknek visszatetsző lehetett a Boxy jelenléte a magyar piacon.
Magyarok döntése miatt magyarok járnak rosszul
Az általunk megkérdezett piaci szakértő szerint a tulajdonosi struktúra és a hozzá köthető állami tőke sokat elárul a döntésről is: „Finanszírozásra szoruló történet volt, itt fogyott el a befektetői türelem, Excel-tábla alapján döntöttek.” A szakértő megjegyzi, hogy „piacromboló hatású”, ahogyan „kihúzták a finanszírozást” a Boxy fulfillment üzletága alól.
„A magyar digitális kereskedelmi ökoszisztémának rossz ez a döntés, elvégre hazai szereplők szerződtek a Boxyhoz, ők járnak ezzel rosszul.”
Nem lenne alaptalan a hoppon maradt webáruházok aggodalma. A döntés kritikus időszakban, a black friday és a karácsonyi szezon előtt, az e-kereskedelmi csúcsidőszakot megelőzőzen érkezett. Ezt a kieső kapacitást kell most megoldani a magyar fulfillment piacon, az érintett webshopoknak pedig gyorsan új szolgáltatót kell találniuk.
Egy másik, az ügyre rálátó iparági forrásunk úgy foglalja össze a Boxy történetét, hogy „annak idején, a covid előtt a Mol logisztikai projektjeként indult, az e-kereskedelem irányába akartak vele nyitni, korábban arról is volt szó, hogy webáruházat nyitnak”. Forrásunk szerint „ez a projekt elhasalt, de amennyire publikus, Hernádi Zsolt és Világi Oszkár (a Mol csoport vezérigazgató-helyettese – a szerk.) tovább óhajtotta vinni a projektet, ezután kockázati- és magántőkealapos tulajdonosi megoldásra léptek”.
Forrásunk hozzáteszi, hogy „a pénz nem számított, technológiát, robotizációt, komplex megoldásokat hoztak be, startupszemlélet helyett nagyvállalati szellemben építették fel a Boxyt”. Ami szerinte „azért volt nagyon visszás a piacon, mert mire felépítették, beütött az energiaválság,
a webáruházaknak pedig már nem a skálázódás vagy a fulfillment volt a kérdés, hiszen az drágának látták, hanem a túlélés”.
„Volt egy momentumvesztés, ami a covid alatt még megvolt, de mire elindultak, addigra elmúlt. A drága beruházás nem találkozott az ügyféligényekkel” – forrásunk szerint pozitív ellenpélda fulfillmentben a GLS által felvásárolt iLogistic, ahol drága, robotizált megoldások nélkül is ki tudják szolgálni a piaci igényeket.
Minden túl gyorsan történt? Miért nem adták el a céget?
Idén kormányváltás történt, forrásunk szerint ezután „a Mol, illetve Hernádi és Világi helyzete sem maradt ugyanannyira stabil, mint az előző kormányzat alatt”.
„Hirtelen elmúlt a stratégiai nyugalom, a tulajdonosoknak mintha nagyon hamar elkezdett volna viszketni a tenyere, hogy kinyírja ezt az üzletágat” – ez forrásunk szerint „arra enged következetni, hogy nem a saját pénzükkel locsolták a céget, a csapot pedig elzárták”.
Forrásunk úgy tudja, hogy próbálták NER-közeli szereplőknek eladni a céget, de nem igazán hirdették a piacon, nem szántak normális támogatást a folyamatra, és a menedzsment is csak roppant rövid, párhetes határidőt kapott a helyzet kezelésére. Forrásunk szerint utóbbi „hiába hozott volna életképes vevőket, a cég értéktelenné vált, hiszen kezdtek kimenekülni belőle a webáruházak”, de úgy tudja, a menedzsment próbált alternatívát találni az arra szoruló partnereiknek, több fulfillment szolgáltatót is javasoltak számukra, például az említett iLogisticet.
Forrásunk bizonyos módon az OTP-féle Fizz bezárásához hasonlítja a Boxy esetét, amely ugyanúgy nagy ambíciókkal és költésekkel indult. Csakis a cégóriáson túli közvetett, Mol- és Hernádi-féle magántőkealapos körök miatt különítené el a Boxy történetét a Fizzétől.
Szerinte a Boxy fulfillment nélkül maradt ügyfélkörét fel tudja szívni a piac. „Itt inkább az üzenetérték a fájó – mondja forrásunk. – A nemzetközi szereplők térnyerése valóban közrejátszott, de nem volt piaci igény ilyen típusú szolgáltatásra.
Ha a pénz jobban számított volna, és átgondolták volna, mire költenek, akkor nem biztos, hogy ehhez hasonló, csillagháborús koncepciót valósítottak volna meg.”
Forrásunk úgy tudja, a céget lecsupaszítják, a létszámot legalább a felére csökkentik, de a Mol megtartja a benzinkutakhoz és a Fresh Cornerhez köthető logisztika kiszolgálására. „Amihez viszont már jóval kisebb operáció kell. Ha a cég már le lesz csupaszítva, akkor az is elképzelhető, hogy a Mol beolvasztja magába.”
