A kormány nemrég a vagyonadóról szóló törvényjavaslattal egy időben benyújtotta az exit taxről szóló törvénytervezetet is. Mi az az exit tax, és mire figyeljenek az érintettek? A bizalmi vagyonkezeléssel és családi vagyonkezelő alapítványokkal foglalkozó SQN Trust szakértői, Békés Balázs és Horváth Balázs összefoglalják a lényeget.
Mi történt? A kormány nemrég a vagyonadóról szóló törvényjavaslattal egy időben benyújtotta az exit taxről szóló törvénytervezetet is: az Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról című törvényjavaslatról van szó, amely jelenleg részletes vita szakaszában van a parlament előtt.
Eszerint egy új önálló jövedelmi kategória kerül majd a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe „adóügyi illetőség változásából származó jövedelem” néven, és a javaslat szerint 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.
A vagyonadó mellett ez az a szabály, amely nem engedi, hogy a korábban felhalmozott vagyon adózás nélkül elhagyja az országot, vagyis az exit tax lesz a vagyonadó pótkereke – mondta a Forbes.hu-nak Horváth Balázs, az SQN Trust igazgatósági tagja, nemzetközi adószakértő.
Mi az az exit tax? Amikor valaki megszünteti a magyar adóügyi illetőségét, a vagyonában addig felhalmozott, de még nem realizált értéknövekmény adókötelessé válhat.
A törvény úgy számol, mintha az eszközt az illetőség megszűnése előtti napon eladták volna: a piaci értékből levonja a szerzési értéket, és a nyereségre adót kell fizetni,
hívja fel a figyelmet Forbes.hu-nak is eljuttatott háttéranyagában az SQN Trust. Az eszközök nyereségét és veszteségét nem lehet egymással szembeállítani, a szerzési értéket pedig az adózónak kell igazolnia.
Az exit tax három feltétel egyidejű teljesülése esetén jön szóba.
- Az adózó az illetőség megszűnése előtti tíz évből legalább ötben magyar adóügyi illetőségű volt.
- Az érintett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, 250 millió forintot elérő részesedése van.
- A kiköltözés miatt Magyarország elveszíti (vagy korlátozza) az eszköz későbbi eladási nyereségének adóztatási jogát.
A kör nem terjed ki az egész vagyonra. A törvény az értékpapírokat, a külföldi társaságokban lévő részesedéseket, a kriptoeszközöket, a tartós befektetési számlákat (tbsz), a nyugdíj-előtakarékossági számlákat és az életbiztosítások maradékjogát sorolja fel – összegezte Békés Balázs, az SQN Trust igazgatósági tagja, nemzetközi adószakértő.
Hozzátette, hogy az ingatlan, a készpénz, a bankszámla és a bankbetét nem tartozik ide.
Egyrészt ezeknek az eszközöknek a vonatkozásában Magyarország nem veszíti el az adóztatási jogát az adóügyi illetőség esetleges változása esetén sem (ingatlan), másfelől az eszközök másik csoportjánál (pl. készpénz vagy bankszámla) nem beszélhetünk nem realizált értéknövekményről.
Erről szól még a cikk
- Hogyan kell fizetni az exitadót?
- Mire kell figyelni, ha bizalmi vagyonkezelésben vagy magánalapítványban van a családi vagyon?
- Mit adóztat, mikor kell fizetni, mi tartozik bele, és lehet-e halasztani?
- A vagyonadó és az exit tax különbségei
- Összefoglaló döntési táblázat: mi történik, ha egy magyar állampolgár kiköltözik?
