Meglehetősen morbid változtatás, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel járó adóelőnyökhöz a jövőben csak a vagyonrendelő halálával lehet hozzáférni. A Tisza-kormány az első intézkedései között módosította a vagyonkezelés szabályait, ami előtt értetlenül áll a szakma. Az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő alapító cégtársát, Békés Balázst kérdeztük a Forbes Money podcastban a változások lényegéről, a vagyonkezelés létjogosultságáról, valamint arról, hogy megütheti-e a bokáját, aki korábban jóhiszeműen és jogszerűen élt az intézmény nyújtotta lehetőségekkel.
Vagyonadó? Családi dilemmák? Cégportrék? – Ha többet olvasnál családi cégekről és az őket foglalkoztató témákról, iratkozz fel a Forbes Family Business hírlevelére itt!
„Egy nagyjából ezeréves jogintézményről beszélünk, szóval azt hiszem, kiállta az idő próbáját” – mondta az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő alapító cégtársa az e heti Forbes Money podcastban arra a kérdésre, hogy vonzó maradhat-e a bizalmi vagyonkezelés (BVK) a csábító adóelőny elvesztésével. A jogalkotó ugyanis módosított a jogintézmény szabályain, szigorítva a rendszer kínálta adóelőnyöket.
Magyarországon egy viszonylag fiatal, 2014 óta jelen lévő intézménynek számít a bizalmi vagyonkezelés, viszont a gyökerei a keresztes háborúkig nyúlnak vissza.
„Amikor egy lovag elment a Szentföldre, akkor a hátrahagyott vagyonát egy szomszédos várúrra bízta, hogy kezelje az érdekeltségeit, azok hasznait pedig adja át a családjának. Ez az intézmény alapja, amely az elmúlt évszázadok alatt fennmaradt az angolszász jogrendszerben”
– magyarázta Békés Balázs.
ERRŐL SZÓL MÉG A CIKK
- Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés?
- Miért módosították a szabályait?
- Mi változott?
- Van még létjogosultsága a bizalmi vagyonkezelésnek?
- Pórul járhat, aki korábban jogszerűen és jóhiszeműen járt el?
