A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a foci-vb-n végig arra törekszik, hogy a szurkolók minél kevesebbet lássák azon cégek logóit – például a stadionokban –, amelyek nem hivatalos szponzorai a nyár legnagyobb sporteseménynek. A BBC cikke szerint az ok nem a kicsinyesség, hanem a kőkemény üzlet, a FIFA így védi a vb-megjelenésért és partnerségért több tízmillió fontot fizető hivatalos szponzorokat.
Az emberi természet már csak olyan, hogy minél jobban takargatnak valamit, annál kíváncsibb arra, mi van a képzeletbeli vagy sokszor tényleges lepel mögött.
A jelenségnek neve is van, ez a Streisand-effektus,
amit Barbra Streisand énekes- és színésznőről neveztek el: hiába próbálkozott azzal, hogy eltávolítsa az internetről a házáról készült fényképeket, ez természetesen csak növelte azok számát, akik megnézték a fotókat.
Pedig a FIFA és a hivatalos szponzorok megállapodnak arról, hogy utóbbiakat védik azokkal a márkákkal szemben, amelyek fizetés nélkül próbálnak kapcsolódni az eseményhez, hiszen
ha minden márka ugyanolyan ingyenláthatóságot kaphatna, miért fizetne bárki is a kizárólagosságért?
Márpedig az elért közönség igencsak széles. Egy-egy világbajnoki meccset – főleg a csoportkörök után – már olyanok is megnéznek világszerte, akik amúgy nem feltétlenül óriási focirajongók.
Mit tesz a FIFA?
A FIFA létrehozott egy rendszert a láthatóság szabályozására. Így átnevezheti a stadionokat, szabályozhatja, hogy a játékosok vagy a szurkolók mit viselhetnek a pályán, védheti a nyelvhasználatot, sőt még a bajnokság betűtípusát is.
A szurkolók figyelmét azonban nehéz megragadni, és ha adott márkát átvitt értelemben kidobják az ajtón, akkor megpróbál visszamászni az ablakon. Vagyis mindent megtenni azért, hogy beszéljenek róla.
A FIFA 1994 óta küzd az effajta gerillaakciók ellen. Ilyesmire számos példa akad a vb-k történetében:
- 2006-ban a holland szurkolókat arra kérték, hogy vegyék le a nadrágjukat, mielőtt belépnek a vb-stadionokba. Nadrágjukon egy holland sör, a Bavaria logója volt, nem pedig a Budweiseré, a világbajnokság hivatalos szponzoráé. Gyorsan elterjedt a hír, hogy egy szurkoló alsóneműben nézte a mérkőzést, és a történet bejárta a világot. A Bavaria nyilván egy fillért sem fizetett a FIFA-nak ezért a reklámért.
- 2010-ben a dél-afrikai Kulula légitársaságnak vissza kellett vonnia egy olyan kampányt, amelyben magát a „tudjukmi” nem hivatalos fuvarozójának nevezte. A kampány visszavonása itt is több publicitást generált, mint maga a reklám.
- 2014-ben a Sony a FIFA hivatalos szponzora volt, a Beats by Dre-t pedig minden világbajnoksági stadionból és médiaeseményről kitiltották. A Sony minden sportolónak küldött egy ingyen fejhallgatót, de a sztárjátékosok a csapatbuszon, az edzésen, a játékosalagútban, és mindenhol, ahol a FIFA nem tudta őket ellenőrizni, a Beats-et viselték.
És akkor jött az ivószünet
Ahogyan arról a Forbes.hu-n már írtunk, az idei vb egyik legtöbbet vitatott szabályváltozása a „kötelező hidratációs szünetek” bevezetése, ezzel a FIFA gyakorlatilag először teremtett valódi „in-game” reklámfelületet a futball-vb történetében.
A döntés gyakorlatilag négy negyedre bontja a hagyományosan két 45 perces félidőből álló mérkőzéseket, ez pedig rendkívül felértékeli a két extra 3 perces szünetet, hiszen a futball eddig szinte reklámmentes élő sportnak számított.
Iparági becslések szerint egy spot ára 200 ezer és 750 ezer dollár között mozoghat, vagyis az extra játékmegszakítások 332,8 millió dollár (kb. 116 milliárd forint) extra reklámbevételt termelhetnek az amerikai jogtulajdonos, a Fox számára, miközben a csatorna 485 millió dollárt fizetett a közvetítési jogokért.
