A leköszönő köztársasági elnök által létrehozott alapítvány kezel egy befektetési tőkealapot is, amely most hajtotta végre első befektetését. Hova és miért raktak 1,2 milliárd forintot?
A Kék Bolygó Tőkealap 1,2 milliárd forintos befektetést hajt végre az energiapiacra szakosodott magyar Navitasoft Zrt.-ben – tudta meg a Forbes.hu az érintettektől.
Ki kapta a befektetést?
A társaság energiakereskedelmi és energialogisztikai szoftvereket fejleszt, ezeket 14 európai országban használják jelenleg.
Az ukrán háborúban is sikeresen üzemeltetik az Ukrenergo elszámolási rendszerét.
A Navitasoft főtulajdonosa Füzi Ákos, az IP Systems Zrt. egyik alapító tulajdonosa. Ez utóbbi cég informatikai platformokat fejlesztett az energiapiaci szereplőknek, főleg belpiacra dolgozott, a Navitasoft márkát pedig a külpiacokon való megjelenésre hozták létre. Füzi Ákos (csak névrokona a korábbi MTK-s labdarúgónak) energetikai szakközgazdász, aki a saját üzletek beindítása előtt 10 évig dolgozott a Richter Gedeonnak, ebből négy évig annak japán irodáját vezette. Az IP Systems-Navitasoft megoldásaival tudták korábban összekapcsolni a lett és az észt gázszállító infrastruktúrát is, például. A Baltikum erős piaca a cégnek.
A társaság Magyarországról elsőként regisztrált Independent Software Vendor (ISV) szolgáltatóként az európai energia tőzsdéken, ennek jelentősége, hogy partnereik használhatják a társaság által fejlesztett energiakereskedő-robotszoftvert is.
A társaság legfrissebb elérhető beszámolója a 2020-as, tört üzleti évről szól (megváltoztatták az üzleti év fordulónapját), az előző években 1,7 milliárd körül alakuló forgalom szűk 5 hónap alatt 677 millió forint volt, az elmúlt 5 évben a társaság rendre nyereséggel zárt.
Ki adja a pénzt?
Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapot az a Kék Bolygó Alapítvány kezeli, amelyet Áder János most leköszönt köztársasági elnök hozott létre. A tőkealapot 2020-ban az alapítvány tevékenységi körének kiszélesítésére hozták létre, és azért, hogy a befektetésein keresztül támogassa Magyarország klímavédelmi céljait.
A költségvetésből több alkalommal is kapott vissza nem térítendő támogatást.
A tőkealapot gyakorlatilag az állam töltötte fel: 2020-ban és 2021-ben 2,5-2,5 milliárdot kaptak, idén pedig 5 milliárdot, az alap jegyzett tőkéje összesen 10,5 milliárd forintot.
Ebből helyeznek most ki 1,2 milliárdot az energetikai szoftverpiacra.
Az üzlet részletei
A Navitasoft 90 százalékos tulajdonosa volt eddig Füzi Ákos, 10 százalék a munkavállalói részvényprogramra ment. A tőkebevonás három lépésben valósul meg, az első, 400 millió forintos beruházási fázisát a felek 2022. március 20-án lezárták. A Navitasoftban a tranzakció végére az alapító és a dolgozók mellett a Kék Bolygó Tőkealap közel 25%-os részesedést szerez majd.
Mire használják a befektetést?
Az előzmények és a Navitasoft profilja alapján meglepő lehet, hogy a zöld jövőért dolgozó alap épp ide helyez ki ennyit forrást. A cégcsoport eddig jellemzően nagy energetikai szereplőkkel dolgozott együtt, de látnak egy újabb lehetőséget a piacon.
Az utóbbi években tömegével jelennek meg kicsi szereplők az európai színtéren solar panelekkel, szélturbinákkal vagy csak szabályozható fogyasztóként. „Ezeknek a kis szereplőknek kész szoftvermegoldásokra van szükségük, anyagi keretük nem alkalmas nagyformátumú fejlesztések finanszírozására. Azonban, ha a natív felhő alkalmazásokat ezeknek a kis termelők és/vagy fogyasztók számára elérhetővé tesszük, akkor bevonhatjuk őket akár a nemzetközi piaci körforgásba is. Az IoT (dolgok internetje) mintájára szeretnénk megteremteni a dolgok energiapiacát (Energy Market of Things-t – EMoT). Ennek finanszírozásához kerestünk befektetőt” – mondta Füzi Ákos, a Navitasoft vezérigazgatója.
Mint mondják, a Navitasoft legfontosabb célja az energiapiaci digitalizáció és a zöld energia terjedésének támogatása, mely azonos értékeken nyugszik a Kék Bolygó Tőkealap víz- és környezetvédelmi alapértékeivel. A befektetés biztosítja, hogy az energetikai üzleti szoftvermegoldások ne csak racionalizálják az informatikai folyamatokat és növeljék az üzleti működés hatékonyságát, hanem hozzájáruljanak a tiszta energiára való átálláshoz is.
Borítókép: A perovói napelempark Ukrajnában. Fotó: Activ Solar