Több mint 16 százalékkal nőtt a hazai Mekik üzemeltetőjének árbevétele. A NER-es milliárdos érdekeltségébe tartozó cég szerint nagyot mentek a celebekkel és influenszerekkel felturbózott menük és kampányok.
Mi történt? Pénteken közzétette 2025-ös beszámolóját a 16. leggazdagabb magyar, Scheer Sándor cége, a hazai McDonald’sokat üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft.: 2024 után újabb rekordösszeget mekiztünk el. A társaság nemcsak a forgalmát tudta növelni, de azt írják, hogy
„a költségek emelkedése ellenére is javítani tudta eredményét”, és „a tranzakciószám a már 12 hónapja nyitva levő éttermekben a 2024-es eredmény felett tudott zárni”.
Miért fontos ez? A NER-közeli milliárdos fő érdekeltségei közé tartozik a Market Építő Zrt. is. Az elsősorban építőipari milliárdos vagyonát 2025-ben 194,3 milliárd forintra becsülte a Forbes. Scheer a napokban a Forbes.hu-nak nyilatkozott a kormányváltásról – több másik milliárdossal egyetemben.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ami a magyar Mekiket üzemeltető cégét illeti, a friss beszámoló szerint a Progress 104,9 milliárdról 122,2 milliárd forintra (16,5 százalékkal) növelte egy év alatt az értékesítés nettó árbevételét – ebből 13,3 milliárd forint volt a franchise-díjakból származó bevétel –, adózott eredménye pedig 8,8 milliárdról 11 milliárd forintra nőtt (+25 százalék).
Kontextus. Az Égi Zsolt ügyvezető szignójával ellátott üzleti jelentés szerint a kft. „2024 után egy kihívásokkal jobban terhelt környezetben működött”, például „egyre több bizonytalanság volt megfigyelhető a fogyasztói magatartásban”.
- Felsorolják, hogy a versenytársak is tovább bővítették hálózatukat, sok esetben a már meglévő Mekik mellett nyitottak új éttermet, és hogy a marhahús európai piacán is jelentős áremelkedés volt.
- Igen ám, de a forint második féléves erősödését pozitív hatásnak könyvelik, emellett új városokban is megjelentek, és „különösen eredményesnek bizonyultak azok a kezdeményezések, amelyek népszerű hírességekkel együttműködésben valósultak meg”.
Hogyan tovább? A kft. szerint az idei pénzügyi teljesítményt nagyban befolyásolhatja a fogyasztási hajlandóság, ezért árképzésben továbbra is a versenyképességre fókuszálnak. A forint ingadozását érdemi kockázati tényezőként kezelik, cserébe „az alapanyagárak növekedése az előző évekhez képest mérséklődni látszik”.