A Forbes Deal mai vendége Bokor Attila kutató, coach, szervezetfejlesztő, az Aranykalitkában projekt egyik kitalálója, elindítója. Az üzleti elitkutatás során a csapat a munka-magánélet-belső világ-külső világ témakörök mentén kérdezte végig az alanyokat, nagyságrendileg tízévente. A rendszerváltás után volt egy sikeres generáció, aki nagyon hamar jutott el nagyon magas pozícióba. Attila és csapata azt kutatja, mi lett velük, hogyan élték meg a 2008-as válságot, és hogyan változtak a preferenciáik az évek során. Mit mond el mindez a társadalmunkról, és mi a tanulság, milyen a boldog élet?
Aranykalitkában a siker: a rendszerváltás „szerencsés generációja”?
Gyors karrier, látványos anyagi felemelkedés, majd csendes kételyek – nagyjából így írható le annak a magyar menedzsergenerációnak a története, amely a ’90-es évek gazdasági nyitásának nyertese volt. Bokor Attila kutató és csapata több mint két évtizede követi ezt az ötvenfős mintát az úgynevezett Aranykalitka-kutatásban. A kérdés nem az, hogy sikeresek lettek-e, hanem az, hogy milyen árat fizettek érte.
„Több interjúalany azt a pillanatot idézte föl, amikor körbenéz, és megvan az asszony, megvan a két gyerek, a zöldövezetben lakok, gyönyörű életem van. És jön egy ilyen csönd utána. Nem az jön, hogy hátradőlök, és azt mondom, hogy ez de klassz, hanem megkérdezem, hogy tényleg, ezt akarom, ez rólam szól? Élvezem én ezt valójában? És ezért volt fontos elmondani ezt a tíz évvel ezelőtti állapotot, mert azoknak az embereknek a nagy része, akik ezt a távolságot élték meg, azok ezt az életközépi helyzetet, ezt egy erős feszültséggel, konfliktussal élték meg, mert
addigra már 10-15, akár 20 éve dolgoztak egy olyan munkával, amiben nem tudtak önmaguk lenni, nem tudtak azonosulni teljesen vele, nem oldódtak föl, hanem mint egy feladatot tolták maguk előtt”
– mondta Bokor Attila.
A rendszerváltás utáni években a multinacionális cégek szó szerint „felszívták” a fiatal, nyelveket beszélő, ambiciózus szakembereket. Ők huszonévesen kerültek felsővezetői pozíciókba, gyakran olyan felelősséggel, amelyre korábban évtizedek alatt lehetett csak felkészülni. Az anyagi jutalom gyors és látványos volt: céges autó, utazások, státuszszimbólumok. A siker kézzelfoghatóvá vált – és normává is.
Nagyon sokan azt mondták, hogy akár szégyellték is hazamenni, »elrejtem az órámat, mikor apámmal, anyámmal beszélek, vagyis szégyellem az autót, amikor beparkolok«. Féltek, hogy nem hiszik el, hogy tisztességes munkával ezt ilyen fiatalon el lehet érni.
Felértékelődő egyensúly
A második mérési pontnál, a 40-es éveik végén érkezett meg a törés. Az életközepi válság ezeknél az embereknél nemcsak egzisztenciális, hanem identitásválság is volt. Megvolt a család, a pénz, a pozíció – de a kérdés is: „Valóban ezt akartam?”
A helyzetet súlyosbította a 2008-as válság, amely sokaknál anyagi és karrierbeli visszaesést hozott, miközben a korábban felépített életforma fenntartása továbbra is kényszer maradt. A pénzhez való viszony is árnyaltabbá vált. Bár továbbra is erős a felhalmozási kényszer – részben a három generáció (szülők, gyerekek, saját jövő) finanszírozása miatt –, egyre hangsúlyosabbá válik az életminőség kérdése. Az idő, az egészség és a belső egyensúly felértékelődött.
Az 50-es éveikre azonban sokaknál fordulat látható. A korábbi „nem lehet lassítani” attitűdöt egyre inkább felváltja a tudatosabb életvezetés. Kevesebb munka, több közösségi élmény, új hobbik, sport, művészet – és nem utolsósorban a határok kijelölése. A covid-időszak ebben katalizátorként működött: megmutatta, hogy másképp is lehet dolgozni és élni.
Miután egész életükben eltartottak három generációt – a szüleiket, a gyerekeiket és önmagukat – most érkezik meg hozzájuk, hogy szeretnék sokáig élni. A longevity téma most nagyon felerősödött, jól szeretnék élni, de a magyar társadalmi közegben nem számíthatok sem a nyugdíjra, sem az egészségügyi ellátásra
– tette hozzá az elemző.
Bokor Attila szerint a történet túlmutat ezen az ötven emberen. Bár a minta nem reprezentatív, a benne megjelenő dilemmák szélesebb társadalmi tapasztalatot tükröznek: az önismeret hiányát, a kapcsolati nehézségeket, a fogyasztási minták erejét és a folyamatos egzisztenciális bizonytalanságot. Az Aranykalitka végső tanulsága talán az, hogy a siker nem állapot, hanem folyamat – és hogy a legnehezebb kérdések nem a karrier elején, hanem annak csúcsán érkeznek. A valódi szabadság pedig nem a lehetőségek számában, hanem a választások tudatosságában rejlik.
Az adás tartalmából
0:55 A kutatásról, módszertanról és státuszszimbólumokról.
14:20 Életközepi válságról, célokról és a test jelzéseiről.
26:00 Tanulságokról, válsághelyzetekről, női utakról és minőségibb életről.
45:20 Külső tényezők és korszellem, avagy ne sprintben fusd a maratont.
Elindult heti podcastunk, a Forbes Money Péller Andrással, ami minden szerdán friss, a piacokat és a pénztárcánkat érintő legfontosabb és legérdekesebb témákkal foglalkozik.
A Forbes Deal előző vendégeTilesch György, a PHI Institute alapító-vezetője és az EY Confidence vezető szakértője, nemzetközileg jegyzett AI-stratéga volt. Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
