Részt vehetnek a NER-es cégek az ország „újjáépítésében”? A Tisza-kormány teljesítette az Európai Unió feltételeit, így felszabadultak azok a pénzügyi források, melyekből lakásokat lehet építeni, vasutat fejleszteni és egyéb projekteket finanszírozni. Ezeknek a pénzeknek egy jelentős része felett diszponál a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Vitézy Dávidot arról kérdeztük, hogy dilemmát jelent-e majd, ha a NER bástyáinak számító építőipari cégek megjelennek a közbeszerzéseken és pályázatokon.
A Forbes Money podcastban arról kérdeztük Vitézy Dávidot, hogy miniszterként találkozott-e már Mészáros Lőrinccel.
– jelentette ki határozottan a közlekedési és beruházási miniszter a Forbes Money podcastban arra a kérdésre, hogy találkozott-e már Mészáros Lőrinccel. A kérdés adja magát, hiszen augusztus végén jelentette be a tárcavezető a Wekerle Lakásépítési Programot, amely egy 550 millió eurós támogatás mellett akár 3 milliárd euróból megvalósuló projekt lehet a következő években. Ennek célja olyan korszerű és megfizethető lakások építése, amelyek megoldást jelenthetnek a lakhatási válságra.
Ezeket az ingatlanokat fel kell építeni, azonban az ország legnagyobb építőipari vállalkozóinak egy része a NER-hez köthető vállalkozás. Ezeknél a cégeknél van eszköz, ember és szakértelem, így kérdés, hogy nélkülük kik fogják felépíteni a jövő generációjának otthonait.
– mondta Vitézy Dávid.
Hozzátette, hogy természetesen a minisztérium kapcsolatban áll a Mészáros-birodalommal, hiszen több beruházás és koncesszió mögött is az ország leggazdagabb emberének cégei állnak. Vitézy Dávid kijelentette, hogy ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatán dolgoznak.
Az állam és a köz érdekeit kell érvényesíteni. Ahol ez nem megvalósítható, onnan elzavarjuk őket.
Éppen ez történik az M6-os autópálya koncessziós szerződésének esetében. A miniszter szerint az Orbán-kormány a korábbi üzemeltetőnél háromszor drágábban ítélte oda Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncesszorának ezt a szerződést.
Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy a következő 11 évre az M6 Duna 44 milliárdot kér az autópálya építéséért és üzemeltetéséért. Ugyanezért a munkáért Mészáros és Szíjj 149 milliárdot kért.
Orbán Viktor szerint a németek embere vagyok, csak mert fel merem tenni a kérdést, hogy szabad-e Mészáros Lőrincnek háromszoros túlárazással dolgozni
– utalt a tárcavezető a volt kormányfő egyik interjújára. Vitézy Dávid elmondta, hogy az M6-koncesszióból, amit még elődje, Lázár János rendelt meg, kiszáll a kormány, és nem kérik a túlárazott munkát. Azonban azt is kiemelte, hogy vannak olyan projektek, melyek már olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy a közérdeket jobban szolgálja ezek befejezése, mint félbeszakítása. Példaként hozta fel a mohácsi híd helyzetét, ahol a beruházás befejezése maradt az egyetlen reális forgatókönyv. „Ha a mohácsi híd fél évvel hátrébb járna, akkor felmerülhetne, hogy az egészet újratervezzük” – mondta Vitézy.
A miniszter kurrens vitának tartja annak tisztázását, hogy kik léphetnek be az építőiparba, ha a NER-hez köthető cégek nem vállalják, vagy nem tudják vállalni a piaci versenyt. Szerinte nem szuverenitásbeli kérdés az, ha egy projekt megvalósítását akár külföldi cég végzi el. Hozzátette, hogy ennek számonkérését nem fogadja el attól a volt kormánytól, amely kínai hitelből, kínai kivitelezővel építtette meg a Budapest–Belgrád-vasútvonalat (megemlítette még az orosz metrókocsifelújítást és Paks 2 építését is).
Az Európai Unió tagjaként elkerülhetetlen, hogy más uniós szereplőkkel versenyezzenek a magyar cégek. „Ne tegyünk már úgy, mintha az Orbán-kormány idején csak magyar szereplők jelentek volna meg az építőiparban” – reagált a kritikus hangokra.
Vitézy Dávid szerint az előző rendszerben a kivételezett cégek úgy kerültek helyzetbe, hogy a versenytársaik inkább visszaléptek, hogy ne kerüljenek bajba.
Ennek minden részletét a hatóságok tudják bizonyítani, de nem alaptalanul mondom, hogy a piac leuralása történt. Azok a cégek, amelyek versenyezni tudtak volna a NER kivételezett vállalataival, inkább beálltak alvállalkozónak, hogy ne kapjanak rendszeres NAV-ellenőrzést vagy politikai lejáratókampányt. Innentől nem volt valós verseny
– mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a tényleges piaci verseny helyreállítása a cél, amiben az összes szereplő abban lesz érdekelt, hogy jó áron nyújtson minél jobb szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy az állami beruházások kevesebb adófizetői pénzbe kerülhetnek.
Rendkívül fontos Vitézy Dávidnak az a kijelentése, hogy a tisztességes verseny azt jelenti, hogy nem mindig az nyer, aki megfelel az egyéni ízlésünknek. „Ha tisztességes közbeszerzések vannak, akkor megtörténhet, hogy egy közbeszerzést olyan cég nyer, amely egyik vagy másik politikai tábornak nem szimpatikus. Akár egy külföldi cég is nyújthat jobb szolgáltatást olcsóbban.” Hozzátette, hogy fontosnak tartja, hogy lehetőséghez juttassák azokat a magyar cégeket, amelyek az előző rendszerben beszorultak a kivételezett vállalatok alá.
Ezek a magyar cégek aktív építői lehetnek Magyarországnak a jövőben. Vitézy kiemelte, hogy a Gubacsi híd esetében egy közepes méretű magyar kivitelező vállalkozás nyerte el egy vasúti híd megépítését.
A miniszter úgy fogalmazott, tudja, hogy nem fognak a nulláról kapacitások épülni a magyar építőiaparban. „Nincsenek szűzlányok a magyar építőiparban” – fogalmazott.
A NER kontrolljától és a NER pénzszívó fővállalkozóitól megszabadulva olyan szereplők is tisztességes versenybe szállhatnak, akik korábban inkább beálltak alvállalkozónak, hogy békén hagyják őket.
A nap végén annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a rendelkezésre álló forrásokat miként tudjuk a leghatékonyabban felhasználni. 100 milliárd forintból a leghosszabb vasútvonal épüljön meg, és pont. „Tőlem azt várják a választók és a kormány, hogy abból a pénzből, ami van, a lehető legtöbb utat és vasutat újítsuk fel, és a lehető legtöbb közberuházás valósuljon meg.”
Hol épülnek majd új lakások? Mikor lesznek költözhetőek?
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy valóban szükség van-e rohamos lakásépítési programra a szűkülő hazai demográfiai adatokat látva, a tárcavezető azt mondta, hogy a népességfogyás nem egységes az országban. A vidéki települések elnéptelenednek, közben a városok egyre zsúfoltabbak lesznek. A népesség a nagyobb városok felé áramlik, ahol több a lehetőség, és magasabb életszínvonalat lehet biztosítani a családoknak.
Éppen ezért kell a Wekerle Lakásépítési Programban megépülő új lakásállományt a városokba, többek között Budapestre koncentrálni. A terv azoknak a rozsdaövezeteknek a beépítése, melyek jelenleg funkció nélkül állnak, pedig több tízezer családnak adhatnának otthont. Az uniós forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azokon a városrészeken kell építkezni, ahol a lakhatási válság a leginkább jelentkezik. Ehhez viszont idő kell.
A projektek elindítása a jogszabályi megkötések, az eljárások és a bürokrácia miatt időigényes folyamat. Vitézy Dávid szerint az uniós forrásból finanszírozott programok mellett felvirágzik majd a magyar építőipar, de ez legkorábban 2028-ban valósulhat meg. „Ezt majd két év múlva kérjék számon rajtam” – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a magyar építőipar jelenleg válságban van. Szerinte elődje csakis a beruházások leállításával foglalkozott, ez pedig a most tapasztalt „lázári nihilhez” vezetett.
A kérdés kapcsán, hogy mikor lesznek költözhetőek az első Wekerle Lakásépítési Program keretében megépülő megfizethető lakások, a miniszter türelmet kért. Szerinte a ciklus végéig biztosan várni kell ezekre az ingatlanokra, bár azt kiemelte, hogy az elhúzódó folyamatok nem magyar sajátosságok. „Ez egy európai probléma. Ahogy nő a komplexitása az életünknek, ahogy egyre többen akarnak beleszólni, hogy mi történjen a környezetükben, ahogy egyre inkább törekszünk az átláthatóságra, ezek a folyamatok is hosszabbá válnak.”
Ezeken rövidíteni a beruházások kiemelésével lehet, ennek intézményére viszont rányomta a bélyegét az előző kormány, mely személyes preferenciák alapján emelt ki projekteket. A kiemelések működését és a már futó programokat a kormánynak felül kell vizsgálnia, hogy azok a beruházások kaphassanak kiemelt státuszt, melyek valóban a köz érdekét szolgálják.
Ahogy arról írtunk, a Wekerle Program célkeresztjében a megfelelő közlekedési infrastruktúrával rendelkező rozsdaövezetek vannak. Vitézy ezzel kapcsolatban kiemelte Rákosrendezőt (ahol szerinte 10 ezer lakás épülhet), Rákospalotát, a Kelenföldi pályaudvar térségét és a Diákváros tervezett területét.
A fővárosi példák mellett kiemelte a miniszter, hogy a nagy megyeközpontokban is elkezdődhetnek majd az építkezések.
Nem egy-egy lakóház felépítéséről beszélünk, hanem teljes városrészekről
– emelte ki a programmal kapcsolatban.
Jogszabályi beavatkozások is kellenek
Az Orbán-kormány nem gondolkodott bérlakásokban, a Tisza viszont úgy látja, hogy nélkülözhetetlenek egy egészséges ingatlanpiachoz. Azokat a kritikákat elutasítja, hogy kormánya tulajdonellenes, és kiemelte, hogy tervezik támogatni a lakásvásárlást is. Először viszont a kínálati oldalt kell élénkíteni.
A lakástörvény módosítása indokolt lesz annak érdekében, hogy a bérlakásszektor fenntartható legyen. Az ország gazdasági érdeke, hogy a diákok és munkavállalók elhelyezkedhessenek úgy egy városban, hogy azzal nem kötik röghöz magukat. Ezt szolgálja a bérlés. A társadalmi mobilitást javítani kell, hiszen az végső soron a lakosság életszínvonalát is emelni fogja.
Nem azt mondom, hogy ne legyen lakásvásárlást ösztönző program. Azt mondom, hogy a társadalom leginkább segítségre szoruló része és azok a fiatalok, akik nem tudnak első lakáshoz jutni, számukra nem csak kedvezményes hitel jelentheti a megoldást, hanem az is, ha van támogatott bérleti piac is
– magyarázta Vitézy Dávid.
Ennek érdekében adópolitikai intézkedésekről beszélt a miniszter. Szerinte egy intézményi lakásfejlesztőnek ma sokkal inkább megéri azonnal eladni a megépült ingatlant, mintha bérbe adná a lakásokat. Ennek egyszerű oka, hogy a bérbeadás után 27 százalékot kellene adóznia. A tárcavezető szerint ez annyira versenyképtelenné teszi a kollégium- és bérlakásfejlesztéseket, hogy senki nem gondolkodik ezekben.
Mi döbbentette meg leginkább, mikor átvette a minisztériumot Lázár Jánostól?
Erre a kérdésre Vitézy azonnal rávágta, hogy nem voltak magas elvárásai, mikor átvette a tárcát. Hozzátette, hogy könnyű lenne a túlárazott szerződésekről beszélnie; az interjúban már meg is említette az M6-os autópálya-koncesszió háromszoros árát.
Inkább az iratkezelésről szóló utasítást említette meg még Lázár János idejéből.
Az utasítás egy pontja arról szólt, hogy a miniszter nem olvas és nem ír e-maileket. Mindennek papíron kellett elé kerülnie. A folytatásban ott volt, hogy amikor Orbán Viktornak ír levelet Lázár János, akkor minden esetben az „Őszinte híve” elköszönéssel kell zárni az üzenetet. Azt hiszem, ez mindent elárul arról, hogyan működött a minisztérium
– mesélte Vitézy Dávid.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a Forbes Magyarország csatornáin YouTube-on és Spotifyon.
