Az önkormányzatok magukra maradtak a növekvő rezsiköltségek fedezésében, országszerte sorra zárnak be a közintézmények, derül ki a forbes.hu körképéből. Mindeközben a kormány a pluszköltségek lefaragását szorgalmazza.
A magyar települések veszélybe kerültek
– olvasható a Magyar Önkormányzatok Szövetségének a miniszterelnökhöz címzett levelében. A nyílt levélben egy nemzeti energiacsúcs összehívását sürgetik, ami lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok vezetői nyíltan tárgyalhassanak a kormánnyal a települések működőképességének fenntartásának érdekében. A polgármesterek szerint az „önkormányzatoktól elvont adóbevétel visszaadása, valamint a megemelkedett energiaárak miatt keletkezett költségvetési többletbevétel” lehetne az állami támogatások forrása.
A levelet Budapest főpolgármestere mellett Baja, Balmazújváros, Budakalász, Budaörs, Érd, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Kazincbarcika, Nyírbátor, Pécs, Pomáz, Salgótarján, Tatabánya, Szeged, Szentendre, Szombathely és Vác polgármestere írta alá. Közülük többen rendszeresen hírt adnak a közösségi médiában a város egyes intézményeinek bezárásáról és az energiaválság okozta költségvetési problémákról. Összegyűjtöttünk, hol és min próbálnak a városvezetők spórolni.
Ahol csak lehet, spórolnak
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke előző héten a helyi tévé Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be a várost érintő változásokról.
- A nyitva tartó intézmények maximális hőmérsékletet a bölcsődékben 22 és 24 fok között, óvodákban és az idősek otthonában 22 fokban határozták meg.
- Azokat az önkormányzati intézményeket, ahol ülőmunkát végeznek, 20 fokig lehet fűteni.
- A városi Művészetek Háza novembertől április közepéig bezár, az ott zajló foglalkozások és programok nagyrészét máshova helyezik át, a többi eltörlésre kerül.
- A könyvtárban és a múzeumban 16 fokot biztosítanak, ez az a hőmérséklet, ahol még nem károsodnak a könyvek és a műtárgyak.
- Elkülönítenek 50 millió forintot a költségvetésből az energiaracionalizálásra, a rászoruló családok pedig támogatást kapnak a megemelkedett rezsiköltségek fedezéséhez.
A nyílt levél aláírói között megtalálható Pécs városa is, ahol a tankerület azt kérte a helyi iskoláktól, hogy
90-120 másodpercben maximalizálják a szellőztetést, valamint napi kétszer ellenőrizzék a termek hőmérsékletét.
A város polgármestere, Péterffy Attila pár napja azt írta Facebook-oldalán, hogy „széleskörű konszenzuson alapuló cselekvési tervet” fognak készíteni. Számításaik alapján 2023-ban a pécsi önkormányzatot érintő intézmények távfűtés költségei megduplázódnak, mintegy 250 millió forintos többletköltséget eredményezve. A földgázzal és a villamosenergiával ez az ár 4 milliárdnyi extra költséget fog jelenteni.
Szombathelyen 74 pontból álló takarékossági programot szavazott meg a városi közgyűlés.
- A városi üzemeltetési mozit október közepétől a fűtési szezon végéig bezárják.
- Nem mindegyik óvoda lesz nyitva az őszi, téli és a tavaszi szünetben. Az óvodákban és bölcsődékben 22 fok lesz.
- A múzeumok közül van, amit bezárnak, a többi, illetve a könyvtár rövidített nyitvatartással fog üzemelni.
- Az adventi vásáron nem lesz díszkivilágítás.
Szentendrén a tavalyihoz képest 26-szoros gázárat állapított meg az MVM, ez a város bölcsődéinek, óvodáinak, szociális intézményeinek és a könyvtárának gázbeszerzését is érinti. Tóth Máté, a városi könyvtár vezetője azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nagyjából az épület egyharmadát fogják fűteni.
A kollégáknak egy részét távmunkával szeretnék foglalkoztatni, egy másik részét pedig itt, a könyvtári terekben fogjuk elhelyezni. Tehát össze fogjuk magunkat húzni kicsire
– mondta Tóth.
Hódmezővásárhelyen 2,5-3 milliárd körüli lehet az energiaárak emelkedése és az infláció okozta többletteher. A téli időszakra bezár a helyi galéria és a művelődési központ is, november elsejétől a strand több medencéjét lezárják.
Komoly megszorítások máshol is
Habár a levelet nem írták alá, több megyei jogú város vezetésének is komoly megszorításokkal kell számolnia.
Ígérték, de nem történt érdemi lépés
Az önkormányzatok augusztus elseje óta piaci áron kapják az energiát, ez pedig óriási anyagi terhet ró az települések költségvetésére.
Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a megyei jogú városok helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy a 25 településnek 135 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent a jövőre az energiaárak növekedése. Arra kérte az önkormányzatokat, hogy faragják le pluszkiadásaikat, a közszolgáltatások esetében csak a legfontosabbakat tartsák fenn. Hozzátette, hogy a kormány tárgyalni fog az önkormányzatokkal és segítséget fog nyújtani – ez azonban a szeptember 26-ai sajtótájékoztató óta nem történt meg.
Megkerestük a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát is azzal kapcsolatban, hogy várható-e a közeljövőben nemzeti energiacsúcs, valamint tervezik-e az önkormányzatok támogatását. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a forbes.hu kérdéseire. A válaszok megérkezése esetén frissítjük cikkünket.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
