Két új alapot indít az egyik legsikeresebb magyar és a régióban is kiemelkedő Day One Capital. Az egyik, egyelőre 45 millió eurós alappal folytatják eddigi befektetési stratégiájukat, de indul egy 15 millió eurós kreatív alap is. Interjú a két alapítóval, Simó Györggyel és Kákosy Csabával arról, miért nehéz meggyőzni a magyar elitet arról, hogy tegyenek pénzt az alapba, miért nem tartanak az MFB jelenlététől az új alapban, hogyan lehet versenyezni a „diaszpóra alapítókért”, és hogyan lehet okosan megközelíteni a befektetést űző alapítók AI-ígéreteit.
Forbes.hu: Gondoltam, bemelegítésnek beszélgessünk arról, hogy Michael Burry egymilliárd dollárral shortolja az AI-buborékot, Peter Thiel pedig megvált a teljes Nvidia-pakettjétől. Mit gondoltok erről?
Simó György: Mindig vannak ilyen ügyeletes Cassandrák, de az igazság az, hogy mindenki egyetért, még tán maguk a szereplők is, hogy valamilyen buborék van kialakulóban, igaz fontos különbségekkel a korábbiakhoz képest. Az ilyen a buborékok korábban törvényszerűnek tűntek, az új technológiai hullám berobbanásakor mindenki szalad, beteszi a pénzt, majd jön egy korrekció, az infrastruktúra pedig itt marad. A válság megtisztíthatja az első hullám szereplőit is. A másik, hogy összehasonlítva a nagy válságokkal, a kulcsmutatók tekintetében – mint a GDP-hez arányosított befektetések, a bevétel növekedés üteme vagy a bevételekre vetített részvényérték – még nem tartunk ott, mint mondjuk a dotcom, vagy más, korábbi buborékok idején. Tehát ez a valós innováción alapuló a lufi fújódik és tart ugyan a kipukkadás fele, de könnyen lehet még van benne fél év, vagy több. A legtöbb szereplő – legyen az érdekelt a dologban, vagy nem –, egyetért azzal, hogy a következő rövid időn belül várható egy korrekció.
Amikor alapítókkal beszélgetek, sokszor számoltak be arról az elmúlt két évben, hogy arra jön pénz, ha benne van a pitchben, hogy AI. Közben a VC-knek érdemes kiszűrni, hogy kinél valódi eszköz az AI és kinél csak zaj. Amikor elétek rakják, hogy mi leszünk a következő OpenAI, mit csináltok? Belekérdeztek?
Kákosy Csaba.: Elsősorban azt próbáljuk megérteni, hogy az alapítók tényleg tudják-e, miről beszélnek. Ez nem annyira kézenfekvő, mint amikor jött egy szoftverfejlesztő, aki öt év alatt profivá képezte magát a szakmájában. Az AI-ban ez nem lehetséges, nincsenek még megírva azok a sémák, történetek, metrikák, amik alapján építkezni tudsz.
Egy szoftvercégről már tudjuk, hogy milyen metrikák alapján lehet mérni, mitől jó, mitől nem jó, mikor érdemes belefektetni, mikor nem érdemes. Ez mostanra jórészt érvényét vesztette.
Ugyanígy az alapítók is kicsit a sötétben navigálnak. Ami szerintem nagyon érdekes, hogy ez a kihívás nemcsak az új befektetéseknél jelenik meg, hanem rövid távon sokkal inkább a meglévő portfóliónál. A cégeknek újra kell gondolniuk a termékajánlatukat a piacon, mert ami két éve sztárterméknek tűnt, az az AI következtében lehet, hogy meghaladott lesz. Az előttünk levő kihívás tehát az, hogy ők versenyképesek maradjanak.
S. Gy.: A munkánk lényege eközben nem változott: olyan cégeket keresünk, akik valamilyen problémát oldanak meg. Ma nem lehet ignorálni az AI-t sem tartalmilag, sem a „hype” szempontjából, és nem is tesszük. De azért továbbra is az a dolgunk, hogy megnézzük, hogy az a csapat, aki idejön, milyen tisztán fogalmazta meg a problémát, milyen megoldást hoz rá, és milyen képessége van a termékét el is adni valakinek.
A legnagyobb remények
Az új alapok indulása jó apropó arra, hogy számot vessünk az eddigiekről. Orqa, Colossyan, Turbine. Jól sejtem, hogy ide fűződnek a legnagyobb remények a portfólióból?
K. Cs.: Szerencsére több jó van. A portfóliónkat kettősség jellemzi. Nem olyan kettősség, hogy vannak jó meg rossz cégek, hanem úgy, hogy vannak érettebb fázisúak és olyanok, akik még viszonylag a pályájuk elején futnak.
Az érettebbek közül könnyebben mondjuk többre, hogy jó, és a cégek, amiket említettél, idetartoznak.a megnézed a Sifted leggyorsabban növekvő közép-kelet-európai céges listáját, három cégünk is rajta van, a Colossyan, az Orqa és a Whalebone. Mi a Turbine-nál és a Commsigniánál is látunk komoly perspektívát, és vannak olyan, most induló cégeink is, akik várhatóan hasonlóan sikeres utat futnak majd be.
Azért ezt a hármat emeltem ki, mert náluk az érettségen kívül mintha valamilyen piaci momentum is lenne.
K.Cs.: Igen, az Orqánál a dróntechnológia felfutása, a Colossyannál az AI és a szintetikus média, a Turbine-nál pedig a virtuális sejtek szimulációja iránti érdeklődés, ezek mind kurrens trendek. Ebben a fázisban a cégek egyik értékmérője az, hogy milyen árazásokon vonnak be pénzt, a másik, szorosan ehhez kapcsolódó, hogy kiktől vonják be. Szerintem az például nagyon erős visszaigazolás, hogy az Orqába a Lightspeed fektet be, ami óriási, globális befektető, vagy hogy a Colossyanba a Lakestar fektetett be, ami szintén. A növekedés mellett ezek már komoly árbevétellel is rendelkeznek, az Orqa most már három éve minden évben duplázza az árbevételét, ami nem evidens a mi világunkban.
Óvatosan fogalmazva ezeknek a cégeknek az értékeltsége már bőven százmillió euró fölött van, de mi szeretnénk, ha a sikerük akár az AIMotive sikerét is meghaladná.
Ambiciózus, az AIMotive-felvásárlást mi annak idején 300 millió dollárra becsültük.
S.Gy: Úgy valahogy. Az persze mindig kérdés, milyen ponton tudunk kiszállni. Mindegyikkel úgy vagyunk, hogy a következő 3-4 évben keressük ezeket az exitpontokat, és meglátjuk, hogy addigra ténylegesen mennyi értéket sikerül realizálni azon a ponton a befektetőink számára.
