A száz leggazdagabb magyar között idén három nő szerepel, vagyis még mindig csak minden harmincharmadik hely jutott nekik.
A számok ellenére a tanulmányok szerint a következő évtizedekben egyre több vagyon kerülhet nők kezébe. Megnéztük, mi áll a háttérben, és hogyan jutott el a magyar Gazdaglista a mostani 1,85 százalékig.
Hol vannak a nők?
A 21., 60. és 62. helyeken, ugyanis a százból mindössze három nőnek vannak milliárdokat érő érdekeltségeik, ráadásul közülük ketten örökölték a vagyonukat.
A Demján által alapított Gránit Pólus Csoport – a napokban váltott nevet – zászlóshajója a Westend épületegyüttese, de portfóliójához tartozik a Sóház és a Pólus Irodaház, emellett húsz éven át a Papp László Budapest Sportarénát is üzemeltették.
Az ingatlan-vagyonkezelő vállalkozás az elmúlt években elsősorban a meglévő ingatlanok korszerűsítésére koncentrált. A Westend karbonkibocsátása 2019-hez képest 81 százalékkal csökkent, a bevásárlóközpont villamosenergia-felhasználásának pedig már 80 százaléka megújuló forrásból származik.
A Westend finanszírozását emellett 290 millió eurós zöld hitellel újították meg, ami az elmúlt öt év egyik legnagyobb magyarországi ingatlanrefinanszírozási ügylete volt. A még Demján Sándor által megálmodott Westend 2 fejlesztése egyelőre nem valósult meg.
„Én megvárom, amíg elküldenek”
Szintén örökölte vagyonát férjétől Schmidt Mária (62. helyezés), aki eredetileg történészként építette fel karrierjét, majd az 1990-es évek közepén kezdett közeledni a Fideszhez. Négy éven át Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt, majd 2002-ben a Terror Háza Múzeum főigazgatója lett. A múzeum mellett a XX. és XXI. Század Intézet, később a Kertész Imre Intézet és több más, történelmi emlékezethez kapcsolódó intézmény vezetésében is volt szerepe. 2015 és 2017 között az 1956-os emlékév kormánybiztosa volt.
Schmidt legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a Terror Háza 24 év után kikerült a közvetlen irányítása alól: szeptemberben Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megszüntette főigazgatói megbízatását, a múzeumot pedig átvilágítás miatt ideiglenesen bezárták.
A történészi és közéleti szerep mellett Schmidt Máriának jelentős üzleti vagyona is van. Fő érdekeltsége a tőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF), amelynek főrészvényese a családi Pió-21 Kft. A Pió-21-ben Schmidt Mária mellett gyerekei, Ungár Anna és Ungár Péter is tulajdonosok.
A BIF ma irodaházakat, szállodákat, parkolóházakat és lakóingatlanokat tart a portfóliójában, 2025-ben 14,9 milliárd forintos konszolidált árbevételt és 10,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el.
A Forbes 2026-os becslése szerint a Schmidt–Ungár család érdekeltsége 78,6 milliárd forintot ért a családi lista megjelenésekor. Schmidt Mária esetében a politikai és üzleti kapcsolatok nehezen választhatók el egymástól. A BIF igazgatóságában 2017-től 2026-ig ott ült Vaszily Miklós, a TV2 és az Indamedia tulajdonosa is, miközben a Mészáros Lőrinchez kötődő MBH Banknak 2024-ig tízszázalékos részesedése volt a társaságban.
Intézethálózata lehet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetésének egyik legnagyobb vesztese. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ernyője alatt a milliárdos jelentős hálózatot hozott létre, mely most múzeumot, irodalmi hagyatékokat, budai villákat és belpesti épületeket hagy az államra, amiről ebben a cikkben írtunk bővebben. Schmidt korábban ezzel kapcsolatban a Mandinernek úgy fogalmazott:
„Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá.”
Több mint húsz év Jellinek Dániellel
Hermann Kamilla a Forbes idei listáján a 60. helyen szerepel, becsült vagyona 59,9 milliárd forint. Az Indotek társalapítójaként nemcsak tulajdonosként kötődik az ingatlanbirodalomhoz: a cégcsoportnál a marketingért, a fenntarthatóságért és a társadalmi felelősségvállalásért felel. Több mint húsz évig élt együtt a 7. leggazdagabb magyarral, Jellinek Dániellel, akivel négy gyermeket neveltek, és az Indotek felépítésében is együtt dolgoztak. Az üzletemberről a szeptemberi letartóztatása után írtunk portrét.
Hermann korábban fejvadászattal és személyzeti tanácsadással foglalkozott. Az Indotek az elmúlt években nemzetközi csoporttá nőtt, ma tizenkét országban vannak befektetései, a portfólióban pedig bevásárlóközpontok, irodák, ipari és logisztikai ingatlanok, szállodák és lakóprojektek is megtalálhatók.
A cégcsoport már a kiskereskedelemben is érdekelt. Az Indotek még 2024 végén, az Auchan Magyarország 47 százalékos tulajdonrészének megszerzésével egy időben, kisebbségi tulajdonosként vette át a francia gyökerű lánc irányítását, idén júniusban pedig megvásárolta a francia Auchan Retail fennmaradó 53 százalékát is, így mostanra a teljes magyar lánc az Indoteké lett.
Régen minden jobb volt?
A nők sokáig szinte teljesen hiányoztak a Forbes gazdaglistájáról. Tíz éve, 2016-ban például egyetlen nő sem szerepelt a legvagyonosabb magyarok között. A helyzet később változott, és ebben az öröklésnek is szerepe volt. Demján Sándor 2018-as halála után örökösei kerültek fel a listára, Andy Vajna 2019-es halála után pedig özvegye, Vajna Tímea jelent meg rajta, utóbbi 2019-ben 37, 2020-ban pedig 38,6 milliárd forintra becsült vagyonnal.
Andy Vajna hagyatékának egyik központi eleme az AV Perfect Kft. volt, amelyet a hagyatéki eljárásban 123 millió dollárra, akkori árfolyamon mintegy 37 milliárd forintra értékeltek. A cégben többek között a Vajna-féle magyarországi érdekeltségekhez kapcsolódó vagyonelemek voltak. A hagyaték egyik legértékesebb része, a budapesti kaszinóbirodalom 2020-ban új tulajdonosokhoz került: a tizedik leggazdagabb magyar, Garancsi István és a 74. helyezett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe. Az üzletről ebben a 2023-as cikkben írtunk bővebben.
Vajna Tímea egyre inkább az Egyesült Államokba szervezte át az életét, 2020 óta Los Angelesben él. 2021-ben Beverly Hillsben vásárolt több mint kétmilliárd forintnak megfelelő értékű házat, 2022-ben pedig megszerezte az amerikai állampolgárságot is. Magyarországi érdekeltségeit fokozatosan leépítette, a Nobu Budapestben meglévő részesedését például 2024-ben adta el a Master Goodot tulajdonló Bárány családnak.
Változhatnak az arányok
A Gazdaglistán az átlagéletkor hatvan felett van, de nem csak Magyarországon jellemző, hogy idősödő férfiak kezében csoportosulnak hatalmas vagyonok. Egyre több nemzetközi tanulmány szól arról, hogy a következő évtizedekben zajló, történelmi léptékű vagyonátadásból a nők a korábbiaknál jóval nagyobb arányban részesülhetnek.
A CNBC cikke alapján az Egyesült Államokban 2048-ig becslések szerint 124 ezer milliárd dollárnyi (jelenlegi árfolyamon nagyjából 40,5 ezer billió forint) vagyon cserél gazdát. A Bank of America elemzése szerint ennek mintegy 70 százaléka végül nőkhöz kerülhet.
A Bank of America számításai szerint körülbelül 54 ezer milliárd dollár kerülhet a párjaiknál tovább élő házastársakhoz, akiknek 95 százaléka nő, további 47 ezer milliárd dollárt pedig a fiatalabb generációk nőtagjai örökölhetnek.
A folyamat már zajlik, és a CNBC azt írja, hogy nem kizárólag az öröklések miatt tolódik a nők felé a vagyon. Az elmúlt években nőtt az iskolázottságuk és munkaerőpiaci jelenlétük is, amivel párhuzamosan a keresetük és az általuk betöltött vezetői pozíciók száma is emelkedett.
A McKinsey átfogó tanulmánya szerint 2030-ra az amerikai nők kezében lehet a ma még a baby boomer generáció birtokában lévő, mintegy 30 ezermilliárd dollárnyi pénzügyi vagyon jelentős része.
„Ez olyan léptékű vagyonátruházást jelenthet, amely megközelíti az Egyesült Államok egyéves GDP-jének nagyságát”
– áll a jelentésben. Így a következő évtizedek nagy kérdése nemcsak az örökölt vagyon nagysága lesz, hanem az is, hogy az új női vagyonos réteg hogyan kezeli, fekteti be és adja tovább a megszerzett milliárdokat.
