Közvádas bűncselekmények esetében eltörölné a mentelmi jogot a miniszterelnök.
Mi történt? Magyar Péter bejelentette, hogy eltörölné az országgyűlési képviselők mentelmi jogát a közvádas bűncselekmények esetében – erről a Facebook-oldalán posztolt a kormányfő.
Kontextus: A hét legfontosabb eseményei a parlamenti képviselők elleni eljárások. A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese kedd délután három különböző ügyben, három országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlésnél.
Seszták Miklós KDNP-s képviselő mellett Magyar Péter (mobiltelefon-ügy) és Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter (NKA-botrány) a két további érintett. A három bejelentést különböző cikkekben dolgozzuk fel, a Hankót érintő ügyről itt, a miniszterelnökéről itt írtunk bővebben.
Az ügyészség indítványával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta : „kérem az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogomat, örömmel és büszkeséggel állok a hatóságok elé, mert ezzel is felhívhatom a figyelmet az ügyészség felelősségére a maffiaállam évekig tartó fenntartásában”.
Hogyan tovább? A Tisza-frakció nem támogatta a Baka András köztársasági elnök által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánt, így továbbra sincs legfőbb ügyésze az országnak. Ennek ellenére a vádhatóság rendkívül aktívan kezdett el eljárásokat indítani az utóbbi időszakban, erről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesebben.
Amennyiben a képviselők mentelmi jogát eltörlik a közvádas bűncselekmények esetében, úgy az Országgyűlés elveszíteni a „kapuőr” szerepét a büntetőeljárások esetében. Ha ezt a védelmet eltörölik, akkor többek között a korrupcióval, csalással, hűtlen kezeléssel vagy testi sértéssel gyanúsított képviselőkkel szemben az eljáráshoz nem kellene előbb a parlamentnek felfüggesztenie a mentelmi jogot. A nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság ebből a szempontból lényegében úgy járhatna el vele szemben, mint más állampolgárral.
Ennek az intézkedésnek a kritikája lehet, hogy a mentelmi jog lényege, hogy a végrehajtó hatalom (a kormány) ne használhassa a büntető igazságszolgáltatás eszközeit politikai nyomásgyakorlásra az Országgyűlés képviselőivel szemben.