Amiben Baka András az egyik, abban Schmitt Pál a másik véglet.
Mi történt? Három hónap alatt háromszor vétózott meg elé aláírásra felterjesztett törvénycsomagokat Baka András, ezzel ő lett a rendszerváltás utáni Magyarország történetének időarányosan legtöbbször egyet nem értő államfője, írja a HVG.
Részletek. A mindenkori köztársasági elnöknek két féle vétóra van lehetősége, amennyiben nem kívánja aláírni az elé kerülő jogszabályokat: politikai vétójával élve visszadobhatja a tervezetet a parlament elé, ami újratárgyalja azt, de ha akár szó szerint ismét elfogadják, másodjára már muszáj szignóznia az államfőnek, alkotmányossági vétójával élve pedig az Alkotmánybíróság elé küldheti a jogszabályokat, ha úgy látja, hogy egy csomag szembe megy az alaptörvénnyel – második körre viszont itt sincs lehetősége, ha az AB átengedi a tervezetet, akkor alá kell írnia.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Baka András kétszer politikai, egyszer pedig alkotmányossági vétóval élt három hónapja tartó kinevezése során.
- A kötelező orvosi kamarai tagságot visszaállító törvénymódosítást politikai vétóval dobta vissza, a parlament viszont részleges módosításokkal újra elfogadta azt, így Baka másodjára már aláírta.
- Az állami vagyon védelméről szóló törvénymódosítással szemben, ami lehetővé tenné az MBH és a 4iG „visszavételét”, alkotmányossági vétóval élt, az ügy még az Alkotmánybíróság előtt van, így aláírásra még nem került sor.
- A közvagyon védelméről és a közbizalom helyreállításáról szóló törvény kapcsán pedig, ami a politikusok visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatának részleteit tartalmazza, politikai vétóval élt, elmondása szerint annak céljával ugyan egyetért, szerinte a jelenlegi tervezet rosszhiszeműséget feltételez a politkusokkal szemben, így az ártatlanság vélelme sérül.
Kontextus. Amiben Baka András az egyik, abban Schmitt Pál a másik véglet: a plágiumbotrányba 20 hónap után belebukó volt államfő ugyanis egyetlen egy jogszabályt sem dobott vissza sem politikai, sem alkotmányossági okokból.