László Márk megrajzolta második Hellboy-képregényét is. Mindkét történetet a karakter atyja, Mike Mignola írta. Az utolsó utáni pillanatban jött a felkérés, a magyar alkotó fél lábbal már ruhaboltban dolgozott, ahonnan szerencsére kirúgták.
„Hetekkel korábban készült rajzomon is rögtön látom, hol a hiba” – így kezd mesélni László Márk Budapesten játszódó Hellboy-képregényeiről. De látszik rajta, hogy felszabadult, végre leadta, és itthon is polcokra kerül a friss, ropogós Az idő egy folyó, a két évvel korábbi Szívesség a fösvénynekkel egybefűzve. Belőlük áll az ötvenoldalas, Hellboy Budapesten című füzet, egy időutazós, magyar elemekkel átszőtt kaland az ikonikus Pokolfajzattal.
Márk a szakgimi alatt Csepella Olivérrel (a Csaknekedkislány énekesével) és a többi képregényes haverral járt rajzolni az IKEA-ba. Még csak négy éve mesterdiplomázott a MOME-n, de kiforrott, hol sötét, hol groteszk stílusára máris felfigyelt a karakter atyja, az amerikai Mike Mignola. Ő írta mindkét budapesti történetet, sőt maga kérte fel Márkot a közös munkára.
„A Facebookon fedeztem fel a munkáit, úgy, mint szinte mindent manapság. Szerelem volt első látásra”
– írja a Forbes.hu-nak Mignola.
Műhelytitkok – bepillantás Márk agyába. Fotók: Sebestyén László (9 kép)
Elégedett vagyok vele – egyelőre
Az első, körülbelül tízoldalas sztori 2019-ben készült el és 2020-ban jelent meg Amerikában. A másodikat Márk tavaly októberben kezdte rajzolni, és dupla hosszú lett, most nyáron adták ki a tengerentúlon. Az elsőre megkapta az egész nyarat, a másodikra ennél is többet, ami ritka, szorosabb határidőkkel szokás dolgozni a szakmában.
„Az elsőn még látszik, hogy totál kezdőként álltam hozzá. Mélyvíz volt, a vonalvastagságra sem figyeltem oda – eleveníti fel Márk. – Valószínűleg az újra is így nézek majd egy év múlva. Egyelőre sokkal elégedettebb vagyok vele.”
Nem ez a harminckét éves Márk egyetlen amerikai munkája, a Jim Henson’s The Storyteller fantasy antológia egyik kötetét nemcsak rajzolta, de írta is. Ami a nemzetközi karriert befutó pályatársakat illeti, korábbi sikersztori például Futaki Attiláé, aki már a 2010-es évek elején Percy Jackson-köteteket rajzolt a tengerentúlra. Említhetnénk Gróf Balázst is, aki az ezredforduló fenegyerekeként mára amerikai előadók animációs videóklipjeiben találta meg számításait – és most is Pécsről dolgozik. Miniportréját az októberi Forbesban írtuk meg.
„A Hellboynak köszönhetem, hogy meg tudok élni” – mondja Márk. Azóta gyűjtők keresik különböző karakterek, rajongói alkotások megrajzolásával, ez most a fő bevételi forrása. Egyidőben feladta a profi karrier álmát, és inkább elment ruhaboltba dolgozni. Két hónapig bírta ott, és közben is már a próbaoldalakat küldözgette a Hellboyhoz.
„Mondtam a boltban, hogy ez nem fog működni. Meg amúgy ki is rúgtak, annyira szarul csináltam.”
Ennyire laza a csávó
A 2022-es Képregénybörzére időzítették a Hellboy Budapesten kötet megjelenését, a két sztorihoz hozzátoldották Márk vázlatait és alkotói kommentárját is. „Elküldtem Mike-nak, megmutattam neki a borítót is, hogy mit szól hozzá, mégiscsak az ő gyereke. Kedves volt, visszaírt, hogy nagyon tetszik neki.”
Mignola elég aktív Facebookon. Pár éve egy Hellboy-rajzverseny zsűrijében is ott ült, ahol Márk helyezett lett. A magyar rajzoló ezután vette a bátorságot, hogy bejelölje Mignolát. Némi csevej után végül az amerikai író-rajzolótól és a Dark Horse Comics kiadótól jött a felkérés, hogy Márk rajzolja meg az egyik Hellboy-sztoriját, amit egy prágai szellemekről szóló történet ihletett. Miatta még a képregény helyszíne is átkerült Budapestre. „Jobb, ha olyan rajzolóval dolgozhatsz, aki ismeri is a helyszínt” – indokolja Mignola a döntést.
„Alapból rugalmas, mindkét történetet úgy írta meg, hogy megkérdezte, mit szeretek rajzolni, és mit nem. És akkor soroltam neki, hogy szép nőket, autókat, geometriai mintákat nem annyira, inkább organikus dolgokat.” Sokszor nyilvános komment formájában csevegnek munkaügyben, Márk szerint „ennyire laza a csávó”.
„A Hellboynak köszönhetem, hogy meg tudok élni.” Fotó: Sebestyén László
Mignola járt már a városban, amikor 2007-ben a második Hellboy-filmet forgatták, Az Aranyhadsereget, voltak emlékei Budapestről. A helyszínváltás miatt Márknak sem kellett referenciaképeket vadászni, elég volt az utcát járnia ihletért.
Saját bevallása szerint Mignolának ötlete se volt, hol induljon el Az idő egy folyóval. A magyar vonatkozások a képregényekben főleg Márktól jöttek (1838-as árvíz, a Szent Gellért-legenda), ezeket fogta össze az amerikai képregényes. Mignola eleve szeret sokféle kultúrából, mondából merítkezni a karakter kilencvenes évekbeli kezdetei óta, az aztéktól a japánig. Az a ritka, amikor ugyanabból az országból bíz meg rajzolót, mint a magyar kaland esetében Márkot.
„A terv az volt, hogy valami olyat alkossunk, ami tényleg magyarnak érződik”
– foglalja össze Mignola.
A forgatókönyvtől a színezésig
Márk készült. A megfelelő dramaturgiai pillanatban kap elő forgatókönyveket, vázlatfüzetet a táskájából. A szkript meglepően listaszerű, puritán, nem túl hollywoodi. Panelszinten leírja, mi fog történni, ki mit mond, a többi a rajzoló fantáziájára van bízva.
A ceruzás skicceket végigpörgetni viszont pont olyan, mintha csak bepillantanánk a góthorroros vizualitásáról ismert rajzoló agyába.
Hellboy-rajongóként sok éve rajzolja a karaktert szabadidejében is, volt ideje tökélyre fejleszteni a technikát. Most a legelégedettebb azzal, ahogy rajzolja. Már a maga módján. „Tudom, hogy mondjuk öt év múlva majd sokkal jobb lesz.”
„Amikor először találkoztam Márk Hellboy-rajzaival, első blikkre nagyon tetszettek. De túl vadnak, túl szellemesnek találtam őket egy átlagos Hellboy-sztorihoz – mondja Mignola. – Minél tovább néztem a rajzokat és törtem a fejem, annál inkább olyasmivel akartam előrukkolni, ami passzol Márk rajzaihoz. Teljesen eredeti, kifejezésteljes és hatásos, amit csinál. És mégsem esik sosem túlzásokba, addig csűri-csavarja a dolgokat, ameddig csak lehet.”
Részlet a Hellboy Budapesten című kötetből (Vad Virágok Könyvműhely, 2022) (5 kép)
„Az első munkafázisban még csak skiccelgetek egész nap, filmekből inspirálódok. Az első történethez Szentendréről és a régi Tabánról néztem archívokat, így született meg Budapest girbegurba házas verziója. A második képregényben a pesti árvízhez nagyon jó referenciákat találtam az Egy magyar nábobból ruhákhoz, korabeli épületekhez.”
Ezt követi a layout verzió, ami digitálisan készül. Itt egyre jobban tisztulnak az oldalak, a panelek, a cselekmény, Márk pedig napi nyolc órára vált. Ha flow-ban van, akkor ez tizenkettőre is felkúszik. Napi szinten, teljes állásban nem biztos, hogy bírná („fáj a hátam tőle”), de ilyenkor belefér. A Hellboy volt neki mindig is az álommeló („még fizetnék is érte, hogy megcsinálhassam”), ha innen fut be projekt, csak ezzel próbál foglalkozni.
Egy újabb, még mindig digitális ceruzakörben egyre jobban konkretizálódnak a panelek. Ezután kézzel, filccel, tussal, akár hibajavítóval elevenednek meg a panelek, és már a hátterek is. Körülbelül háromszoros a hiba- és újrarajzolási arany, ami húszoldalas történetnél hatvan darab szépiapapírt jelent. (Papírválság van, észnél kell lenni az anyag- és eszközárak miatt, sok képregényes ezért firkál mondjuk sajtpapírra.) Végül a Hellboy visszatérő színezője, Dave Stewart színezi az oldalakat.
És most?
Személyesen se Stewarttal, se Mignolával nem találkozott Márk, de Los Angelesben bármikor tárt karokkal fogadják. Még nem volt mersze a Dark Horse-nál újabb lehetőségekért házalni, mondja. De már gyűjti az erőt, sőt más kiadókkal is beszélgetett távlati tervekről. Közben dolgozgat a MOME-s diplomamunkából lett, angolul, spanyolul és franciául is megjelent A kisfiú és a szellembohóc folytatásán, erre most fél évet hagy.
Bár animációt tanult, Márk már a MOME-n belátta, hogy nincs ínyére a csapatmunka. És míg filmen százvalahány rajz, mire a figura bemegy az ajtón, képregényen ez maximum két panel. Ettől még projektszinten szokott animációkhoz figurákat tervezni, storyboardozni. És vonzza is a műfaj, A kisfiú és a szellembohóc szerinte pont alkalmas alapanyag lehetne.
Ami a Hellboy-projektet illeti, Márk reméli, hogy lesz jövője, és Mignola is kifejezte már nyitottságát – Facebook-kommentben, nyilván.
Bibliográfia
- Csepella Olivér: Nyugat + zombik – a flashbackrészek vendégrajzolója (2017, Corvina)
- Punk – képnovella (2017, Szépirodalmi Figyelő hetilap)
- A kisfiú és a szellembohóc – képregény (2019, Szépirodalmi Figyelő Alapítvány)
- Mike Mignola: Hellboy Winter Special – a The Misers’ Gift című történet rajzolója (2020, Dark Horse Comics)
- Jim Henson’s The Storyteller: Ghosts – képregény (2020, Boom! Studios)
- Mike Mignola: Hellboy and the B.P.R.D.: Time is a River – one-shot képregény (2022, Dark Horse Comics)
- Mike Mignola: Hellboy Budapesten – a Szívesség a fösvénynek és Az idő egy folyó magyar kiadása (2022, Vad Virágok Könyvműhely)
Borítókép: Sebestyén László
