Torzítják a versenyt, fékezik a beruházásokat, de ezermilliárdos bevételükről az új kormány sem mond le: a szektorális különadók a 2027-es költségvetésben is maradnak. Két elemzővel jártuk körbe, meddig élhet tovább Orbánék adópolitikája, és mire lehet szükség ahhoz, hogy ezek egyszer a múlté legyenek. Az euróbevezetés szempontjából is fontos a kérdés.
A cikk alapját képező elemzés először a Forbes Money hírlevélben jelent meg hétfő hajnalban. Ha szeretnél elsőként értesülni a legfontosabb hírekről, amik a pénzed mozgatják, iratkozz fel, hogy már a jövő héten így indíthasd a heted!
Magyar Péter két hete, egy maratoni, pontosabban a maratonrekordnál még hosszabb felszólalásban mutatta be a jövő évi költségvetés sarokszámait, gazdaságpolitikai prioritásait, majd múlt pénteken Kármán András pénzügyminiszter hivatalosan is benyújtotta a büdzsét Forsthoffer Ágnes házelnök felé.
A 2027-es költségvetés számai ezzel részletekbe menően is bemutatásra kerültek. Csak a legfontosabb sorokat felelevenítve:
- a 2027-es költségvetési hiány 4,9%, a GDP-arányos államadósság 77,2% lesz,
- 2,4%-os GDP-növekedés és 3% infláció mellett,
- a központi költségvetés bevétele 42 484 milliárd, kiadása 47 587 milliárd forint lesz a tervek szerint.
Érdekesség, hogy a kiadási oldal úgy lesz 1400 milliárd forinttal lesz szűkebb, hogy csak a felesleges kiadások (például a NER fenntartása) esnek ki belőle, átfogó közszférás fizetésemelésre és az egészségügy fejlesztésére közel 1300 milliárd forinttal fordít majd többet a kormány.
A bevételi oldalhoz is több fronton hozzányúlt a kormány, erről ebben a cikkünkben is írtunk, azonban az legalább ennyire fontos, hogy mi maradt változatlan a büdzsében, akár olyan dolgok is, amikről sokan azt remélték, hogy már nem lesznek benne a pakliban: ilyenek például a szektorális különadók is.
A még az Orbán-kormány által bevezetett extra terhek ezermilliárdos bevételt jelentenek a költségvetésnek, hosszú távon viszont kifejezetten ellenjavaltak, hiszen torzítják a piaci versenyt és csökkentik a beruházási hajlandóságot – ezért joggal merül fel a kérdés, hogy meddig maradhatnak még velünk, és milyen hatással lehetnek a 2030-2032 magasságában tervezett euróbevezetésre. Két elemzővel jártuk körbe a kérdést.
Erről szól még a cikk
- Mire lehet szükség a különadók kivezetéséhez?
- Milyen szerepe lehet ebben Brüsszelnek?
- Mennyire rontja az euróbevezetés esélyeit a jelenlegi adórendszer?
- Miért nem fekete-fehér a helyzet?
