Kárán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök közös sajtótájékoztatón ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. Szó volt az állami kiadások csökkentéséről, jóléti intézkedésekről és a gazdagok, valamint nagyvállalatok adóinak emeléséről. A Tisza-kormány újraálmodja a támogatási rendszereket, miközben jelentős forrásokat biztosít az egészségügynek. Összegyűjtöttük a sajtótájékoztató legfontosabb állításait.
Magyar euró
Újságírói kérdésre Magyar Péter beszélt az euró bevezetésének céldátumáról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minél előbb be kell lépni az eurózónába. Céldátumot nem határozott meg mivel szerint „előbb teljesíteni kell az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket”.
Kármán András annyival pontosított, hogy amennyiben a 3 százalékos költségvetési hiányt teljesíteni tudja az ország, onnantól a többi kritériumnak már gyorsabban meg tudunk majd felelni.
Lakástámogatások
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszéltek a Wekerle Programról is. Ennek célja a lakhatási válság kezelése, a fiatalok lakhatásának megoldása és a lakásállomány korszerűsítése. Kínálatbővítő intézkedésről van szó. Az új lakásokra 3, a használtakra 5 százalékos kamattal lehet hitelt felvenni.
Az Otthon Start programmal kapcsolatban arról beszéltek, hogy az azokat támogatta, akiknek egyébként is volt tőkéjük. A fiataloknak ritka esetben van egy jelzáloghitelhez szükséges önerejük, így visszahoznák a lakástakarék rendszert, amit az állam támogatna.
A Wekerle Plusz program keretében felújítási hitelt kínálnak, mellé vissza nem téríteni támogatást.
Magyar Péter szerint az euró bevezetésével nem lesz szükség támogatott hitelprogramokra, mivel a piaci kamatok is csökkenni fognak. Azonban, ameddig a magyar euróra várunk, a kormány azon fog dolgozni, hogy a piaci kamatok addig is elinduljanak lefelé.
Kármán András azt is kijelentette, hogy a kormány határozatlan időre fenntartja az újépítésű lakások 5 százalékos áfáját.
A miniszter szerint az ingatlanfejlesztők bizonytalanságban voltak tartva azzal, hogy az intézkedést mindig csak egy évre hosszabbították meg. A határozatlan idővel remélhetőleg bátrabban vágnak majd lakóingatlan fejlesztésekbe.
Adók
A kormány szerint a nagyvállalatok effektív adókulcsa alacsonyabb, mint a kkv-szektornak, hiszen több adóoptimalizálási lehetőségük van. Ezt a 180 milliárd forint fölötti árbevételű cégek magasabb társasági adókulcsával szeretnék kiegyenlíteni. Ez a globális minimumadó szabályozásában szereplő adóalap lenne, ilyen értelemben a legtöbb vállalat már most is kötelezett lenne ennek megfizetésére. A helyi iparűzési adót nem vonhatnák le az adóalapból a kormány terve szerint. Az effektív társadalmi adókulcs ezzel 11 százalékra nőne ezen vállalatok esetében.
A vagyonadó a kormány szerint a társadalmi igazságosságot szolgálja, 200 milliárd folyhat be belőe évente a kasszába.
A környezetet erősen terhelő vállalatokat szén-dioxid-adóval sújtanák. Ilyen kvótaadó már az Orbán-kormányok alatt is volt, de szelektíven érintette a cégeket. Ezt a rendszert most az uniós minták alapján szervezik át, a Tisza pedig átlagos adókulcsot vezet majd be.
Miből futja minderre?
Felmerül a kérdés, hogy a bejelentett támogatásokat és többlet finanszírozásokat miből fogja fedezni az állam, miközben az idei évi költségvetési hiány 7,5 százalékon áll és ezt jövőre 4,9 százalékra akarja csökkenteni a kormány. Kármán András (a miniszterelnökhöz hasonlóan) azt hangsúlyozta, hogy az előző rendszer rendkívül pazarló volt. Szerinte a GDP 1,5 százalékát megtakaríthatja a kormány azzal, hogy a felszámolják a felesleges pénzszórást.
Hozzátette, hogy a hiány jövőre egyébként is mérséklődött volna, mivel 2026-ban nagy mértékű, egyszeri kiadások jelentek meg a rendszerben a választás miatt. Azt is elmondta, hogy az ország kamatterhei csökkennek, ez pedig hozzájárul a hiány leszorításához.
Kiemelte a pénzügyminiszter, hogy olyan költségek is jelentkeznek az idei és a következő évben, mellyel meg kell birkózniuk, hogy tartani tudják a terveiket. Itt az energiaárak globális emelkedésére hívta fel a figyelmet, mely súlyos teher a költségvetésnek. A pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy
a rezsivédelmet megőrzik, ennek többletköltségei benne vannak a 2027-es költségvetésben.
A bejelentett intézkedéseket önmagában az állami pazarlás csökkentésével nem tudnák finanszírozni, így több ponton hozzányúlnak az adórendszerhez. Kármán itt a vagyonadót, illetve a nagyvállalatok társasági adóját említette.
Az állami pazarlás csökkentésében a legnagyobb tétel az előnytelen koncessziók felmondása és átalakítása. Ebből 246 milliárd forintot vár a kormány. 169 milliárdot spórolhat az ország a nem hatékony gazdaságfejlesztési programokon, ezen belül azt hangsúlyozta, hogy felülvizsgálják, hogy az elmúlt években milyen külföldi nagybefektetők kaptak megkérdőjelezhető támogatásokat.
135 milliárd forint marad az államkasszában azzal, hogy az unió eltörli a migrációs bírságot. Kármán András azt is elmondta, hogy a kekvák megszüntetése, a kormánykommunikációs költségek levágása, a közmédia túlfinanszírozásának megszüntetése, közbeszerzési szerződések újratárgyalása, álcivil szervezetek, NER-közeli alapítványok támogatása mind-mind rengeteg megtakarítást fognak hozni.
Egészségügy
Jelenleg Magyarország költi a legkevesebb pénz az egészségügyre GDP-arányosan. Ezen változtatni kell, viszont a látványos eredményekhez egy év nem elég. Első körben 510 milliárd forinttal többet adnak az egészségügynek ezzel igyekeznek megszüntetni az alulfinanszírozás.
A kormány abban bízik, hogy hamarosan rövidülhetnek a várólisták, a kórházak új eszközöket szerezhetnek be, javul a kórházi koszt minősége és nő a gyógyszerek finanszírozása.
Nyugdíjemelés
Az új költségvetés nagy hangsúlyt fektet a nyugdíjasokra – mondta Kármán és Magyar a sajtótájékoztatón. A minimálnyugdíjat 28500 forintról 120 ezer forintra emelik. 146 ezer forintig pedig több sávos emelésre kerül sor.
A megváltozott munkaképességűek ellátása 10 százalékkal nő.
Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez több lépésben, 2030-ig valósul majd meg és a nyugdíjasok 97 százalékának jár majd (azoknak, akiknek a nyugdíja 500 ezer forint alatt van). A nyugdíjas SZÉP-kártyára 200 ezer forintot kapnak egy évben, akiknek az ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Efölött az éves összeg 100 ezer forint lesz.
Kiemelték, hogy a 13. havi nyugdíjat, valamint a 14. havi nyugdíj első felét megtartják.
Családtámogatások
Az új költségvetés nagy hangsúlyt fektet majd a családtámogatások rendszerére – hangzott el a sajtótájékoztatón. Változatlanul meghagyják a családi adókedvezményt, miközben igazságosabbá teszik az anyák adómentességét és megduplázzák a családi pótlékot.
Fontos változtatás lesz, hogy az adómentességet nem lehet majd érvényesíteni a havi bruttó egymillió forintos jövedelem fölötti részre. Azt is elmondták, hogy a kétgyermekes anyák adómentessége 40 éves korig jár.
Kármán András a családi pótlék emelésével kapcsolatban annyit elmondott, hogy ez 300 milliárd forint többletkiadást jelent az államkasszának, viszont 1,6 millió gyereket és egymillió családot fog érinteni. Egy egygyerekes család 146 ezer, egy kétgyerekes 319 ezer forinttal, egy háromgyerekes család 576 ezer forinttal több támogatást fog kapni. Mindössze 40-60 ezer olyan család lesz, akiknek a célzottabb adómentesség miatt kevesebb támogatás jár, de ők eleve a magasabb jövedelmi kategóriába tartoznak.
Magyar Péter: 2030-ban is a választók szemébe kell tudnunk nézni
A béremelésekkel kapcsolatban Magyar Péter elmondta, hogy tisztában vannak a vágyakkal és véleményekkel és látják, hogy egyes ágazatokban 25 százalékos béremelésre is szükség lenne. Mindenki többet akar keresni, ezt megértik, viszont hangsúlyozta, hogy a ciklus végén is bele kell tudniuk nézni az emberek szemébe.
Szerinte nem méltányos elvárni a jövő évi költségvetéstől, hogy az elmúlt két évtized „bűneit” egy év alatt megoldja egy fenntarthat gazdálkodás mellett, csökkenő hiány mellett. Szerinte az Orbán-rendszer fenntartása ezer milliárdokba került az adófizetőknek, ezt most megspórolja az ország, a kormány pedig az ígért fejlesztésekre fordítja a pénzt.
Kiemelte, hogy a fizetésemelések egy része annak köszönhető, hogy feloldották a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Az adóalanyok felénél csökken az szja, miközben érkezik a béremelés
A pénzügyminiszter szerint a 2027-es költségvetés igazságos lesz. Az szja csökkentését tervezik, miközben több szektorban is jelentős béremelést hajtanak végre. Kiemelte a minimálnyugdíj és a családi pótlék nagy mértékű bővítését is, miközben egészségügyre és a szociális ellátásra 510 milliárddal és 734 milliárd forinttal fognak többet költeni. Az igazságosság Kármán szerint abban nyilvánul meg, hogy a leggazdagabbak és a nagyvállalatok többlet terheket vállalnak majd a vagyonadón és a társasági adó emelésén keresztül.
Kitért arra is, hogy a jelenlegi tervek szerint az idei évre 1,8 százalékos GDP növekedést várnak Magyarországon, a jövő évre pedig 2,4 százalékra gyorsulhat a gazdaság bővülésének üteme. Erről már Magyar Péter is beszélt a ma reggeli Kossuth rádiónak adott interjújában. Kármán András szerint a gazdasági élénkítéshez szükség van az uniós forrásokra, melyek 1616 milliárd forintnyi beruházást támogathatnak az operatív és RRF-programokon keresztül.
Kiemelte a kata reformját, ami a kormány álláspontja szerint széles körben használható és kiszámítható adózást biztosít a kisadózóknak.
Kármán beszélt arról is, hogy a minimálbért is emelni tervezik, de ennek részleteiről még nem tud pontosat mondani, mivel még zajlanak a tárgyalások a vállalkozói szervezetekkel.
Az Orbán-kormány öröksége
A Tisza-kormánynak nagyon nehéz dolga van a megörökölt költségvetési helyzet miatt – mondta a pénzügyminiszter a 2027-es költségvetésről szóló október 20-i sajtótájékoztatón. Kármán András arról beszélt, hogy a számításai szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 8,3 százalékos lett volna az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának folytatásával. Az idei hiány 7,5 százalékos lesz, jövőre pedig 4,9 százalékra csökkentenék.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az egyik egyik legnagyobb kihívás a számukra, hogy az elmúlt években a gazdasági növekedés rendkívül alacsony volt. A bővülés összteljesítménye 1,2 százalékos volt a miniszter szerint, aki hozzátette, hogy ugyan ezen idő alatt Lengyelországban 9,5 százalékos bővülést, Horvátországban pedig 12,5 százalékos növekedést lehetett tapasztalni.
Kármán szerint „nulláról kell újraindítani a gazdasági növekedést”, hogy ezzel az ország egy konszolidált pályára állhasson rá. Ehhez szerinte fel kell számolni a rendszerszintű korrupciót, a túlárazásokat és a nagy társadalmi rétegek elhanyagolását. A miniszter kiemeltem, hogy Magyarországról hiányoztak az uniós források, miközben a legnagyobb kamatterhet fizette a tagországok közül.