Hiába állt helyre nagyrészt a Közel-Keletről érkező kőolajszállítás, az energiaárak továbbra is rendkívül magasak. Az iráni háború miatt Európa újabb energiaválságba sodródott, amely a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Mennyire vagyunk közel a 2022-es krízis szintjéhez? Gajda Mihályt, a Concorde részvényelemzőjét és Maróti Ádámot, a Hold Alapkezelő portfóliókezelőjét kérdeztük arról, meddig tarthat a krízis, és milyen következményekkel járhat Magyarország számára.
Egészen más gazdasági környezetre számítottak az elemzők 2026 elején, mint amilyen végül kialakult. Az év eleji várakozások szerint a szénhidrogének világpiacán fokozatosan normalizálódhattak volna az árak, a kőolaj esetében pedig akár tartós túlkínálat is kialakulhatott volna.
A piaci konszenzus átlagosan 60 dolláros hordónkénti olajárral számolt, és a nyomott árkörnyezet akár 2027-ben is fennmaradhatott volna. A földgáz esetében az LNG-kapacitások bővülése vetítette előre az árak csökkenését, ami az európai gazdaságoknak és különösen a gyengélkedő iparnak jelenthetett volna segítséget.
Ezeket a várakozásokat azonban teljesen felülírta a február 28-án kirobbant iráni háború.
Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése a várt 60 dollár helyett tartósan 100 dollár fölé emelkedett, éves átlagára pedig akár 90 dollár fölött is alakulhat. A földgáz szeptember végén már 74 euróba is került megawattóránként, ami a korábbi árszint két és félszeresét jelenti.
ERRŐL SZÓL MÉG A CIKK
- Ezért ennyire drága a dízel
- Hiába érkezik az olaj és a földgáz a Hormuzi-szoroson, a piac háborús árakat fizet
- Ez egy energiaválság és nekik fáj a legjobban
- Ennyibe kerül Magyarországnak és Európának az energiaválság
- Európa ellenállóbb, de Magyarország így is szenved
- Trump újabb csapást mérhet Európára
- November 3-án dőlhet el a válság iránya
