Naponta (!) 6 milliárd dollárral, azaz 1900 milliárd forinttal nő az USA államadóssága.
Mi történt? Az OECD 38 tagállamának államadóssága 2007 óta csaknem megháromszorozódott: a 22,5 ezer milliárd dolláros szintről 2025-re 61 ezer milliárdra emelkedett. A folyamatból az Egyesült Államok különösen nagy szeletet hasított ki. Az amerikai adósság ugyanezen időszak alatt 9 ezer milliárd dollárról mintegy 40 ezer milliárdra nőtt, és az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint jelenleg átlagosan több mint 6 milliárd dollárral emelkedik naponta, írja a HVG.
Óriási hiány. A tempó azért is figyelemre méltó, mert Washington idei költségvetési hiánya az Allianz Investment Management becslése szerint a GDP 5,7 százaléka körül alakulhat. Az amerikai adósság azonban GDP-arányosan már kevésbé kirívó, mint az abszolút számok alapján: 2016 óta 107 százalékról 124 százalékra emelkedett, miközben az amerikai gazdaság teljesítménye 19 ezer milliárd dollárról 32 ezer milliárdra nőtt. Japánban ezzel szemben már 200 százalék felett jár a mutató.
Nemzetközi trend. A probléma ráadásul messze nem amerikai sajátosság. Az Allianz elemzői szerint Japán, Franciaország és Németország is az eladósodás növekedésével küzd. Németország GDP-arányos államadóssága még mindig csaknem 65 százalék, ami nemzetközi összevetésben mérsékeltnek számít, az új adósság felhalmozásának üteme azonban már ott is aggodalomra ad okot.
Kína ezen a téren is kiemelkedő. Kína közben egészen más léptékben változtatja meg a képet. Az IMF adatai szerint az ország államadóssága a GDP arányában tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt, és idén megközelítheti a 107 százalékot. Ha pedig a bankokat nem számítjuk, a kínai magánszektor adóssága 2025-ben már a GDP 313 százalékára rúgott.
Válság? Az adósság önmagában azonban még nem jelenti azt, hogy egy ország válságba kerül. Peter Bofinger würzburgi közgazdász szerint nincs olyan univerzális küszöb, amely fölött automatikusan fenntarthatatlanná válik egy gazdaság finanszírozása. Sokkal fontosabb lehet, hogy milyen devizában denominálják az adósságot, illetve mennyire bíznak a befektetők az adott ország valutájában és állampapírjaiban.
A növekvő adósság viszont akkor is problémát okozhat, ha nem következik be klasszikus adósságválság. Az egyre magasabb kamatkiadások ugyanis kiszoríthatják a költségvetésből az egészségügyre, beruházásokra vagy más állami programokra fordítható pénzt.
Az USA speciális helyzete. A dollár globális tartalékvaluta, az amerikai állampapír pedig a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb eszköze. Ennek ellenére a finanszírozás már nem feltétlenül lesz olcsó. Az amerikai tízéves államkötvény hozama augusztusban 5 százalékra emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szint volt.
