A cél a pénzügyi rendszer ellenálló képességének erősítése, miközben a világ második legnagyobb gazdasága egyszerre küzd több, egymást erősítő problémával.
Mi történt? Kína mintegy 53,6 milliárd dollárt (kb. 16 700 milliárd forintot) pumpál nyolc állami tulajdonú bankba és biztosítóba – írja a BBC. A pénzügyminisztérium által vezetett tőkeinjekció három nagy bankot és öt biztosítót érint, köztük az Industrial and Commercial Bank of China-t és az Agricultural Bank of China-t. Peking szerint a lépés javítja az érintett pénzintézetek működési és kockázatviselő képességét, miközben több forrást biztosíthatnak a gazdaság finanszírozására.
Mindezt miért? Kínának egyszerre kell kezelnie a gyenge belső keresletet, az évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesést, a zsugorodó munkaerőt, valamint az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal fennálló kereskedelmi és technológiai konfliktusokat. A közel-keleti háború olajárakra gyakorolt hatása szintén tovább nehezíti a helyzetet.
A száguldó gazdaság elvette a gázt. A gazdasági növekedés eközben már látványosan lassul, Kína GDP-je a második negyedévben 4,3 százalékkal bővült éves összevetésben, szemben az első negyedév 5 százalékos növekedésével. Peking már márciusban 4,5–5 százalékos éves növekedési célt jelölt ki, ami a legalacsonyabb hivatalos célkitűzés az 1991 óta eltelt időszakban.
Mire jó a bankok feltőkésítése? Peking azt próbálja elérni, hogy a pénzügyi rendszer a gyengébb növekedési környezetben is képes legyen tovább finanszírozni a gazdaságot, miközben az ország szerkezeti problémáival is egyre nehezebb lesz megküzdeni.
