A geopolitikai színtéren egymást követték a frissen kirobbanó konfliktusok az elmúlt években, Amerika iráni hadjárata pedig megnyithatja az utat egy újabb előtt.
Mi történt? Rohamosan fogynak az amerikai fegyverkészletek, ezek ismételt feltöltése pedig akár éveket is felemészthet, ennek a helyzetnek pedig Kína lehet a legnagyobb nyertese, írja a Telex amerikai szakmai szervezetekre hivatkozva.
Részletek. Egyes amerikai szakmai szervezetek már 2023-ban jelezték, hogy Amerikának egyszerűen nincs elég fegyvere ahhoz, hogy akár Kínát elrettentse Tajvan lehetséges megtámadásától, a fegyver- és lőszerhiányt pedig az azóta kirobbanó izraeli, illetve a már több mint négy éve tartó orosz-ukrán háború fegyverekkel való támogatása csak tovább fokozta. És ebben a helyzetben robbant ki az iráni háború is, amibe Amerika pénzt és fegyvereket nem sajnálva vetette bele magát február végén, melynek eredményeként jócskán megfogyatkozott a darabonként több millió dollárba kerülő, a főként az iráni légvédelem semlegesítésére felhasznált rakéták állománya is. Ez utóbbi főleg azért fájó pont az amerikaiak számára, mert ezek pótlása akár két évet is igénybe vehet.
Kontextus. A londoni Royal United Services Institute (RUSI) védelmi intézet elemzése szerint az Egyesült Államok és Izrael csak az iráni háború első 16 napja alatt több mint 11 ezer, nagyjából 26 milliárd dollár értékű lőszert használt el, a THAAD rakétavédelmi rendszerekből majdnem kétszáz elfogórakétát használtak el, ami az összes készlet körülbelül negyven százaléka, és amikből évente kevesebb mint száz darabot gyártanak.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A szakértők figyelmeztetnek, a jelenlegi helyzetben nem attól kell tartani, hogy az iráni konfliktus lezárásához ne lenne elegendő hadianyaga Amerikának, hanem attól, amire már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet: nevezetesen, hogy Kína Tajvannal szembeni agressziójára nem tudna kellően potensen reagálni az amerikai hadsereg, ez pedig újabb geopolitikai gócpontot nyithatna meg a világszínpadon.
