Mit jelent ez a gyakorlatban? Az importőrök a valós érték töredékét tüntették fel a papírokon, és sokáig nem bírálták felül az összegeket.
Az OLAF becslése szerint a csalás közel 94 milliárd forint kiesést okozott az uniós költségvetésnek.
A hatóság javasolta az összeg behajtását, ám az érintett importőrök többsége „stróman” cég volt, így a pénz behajthatatlannak bizonyult.
Kontextus. A Financial Times szerint Magyarország 2015 és 2024 között az OLAF által kifogásolt összegeknek mindössze 18 százalékát szerezte vissza, miközben az uniós átlag 71 százalék. Ugyanezen időszakban a magyar hatóságok az OLAF 52 vádemelési javaslatából csupán 17 esetben emeltek vádat.
Kína. A NAV szerint 2025-ben mintegy 18 ezer milliárd forint értékű áru érkezett Magyarországon keresztül az EU-ba, miközben a vámbevétel 154 milliárd, az importáfa pedig 504 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 121, illetve 458 milliárdról. A kormány tervei szerint Ferihegyen új cargo repülőtér épül, ami még tovább növelheti a kínai áruforgalmat.
Hogyan tovább? A NAV vitatja az OLAF számait, szerintük a magyar piacra érkező kínai áruk jelentős része eleve alacsony minőségű tömegtermék volt, nem pedig márkás luxuscikk, amit a becslés nem vett figyelembe. A vizsgálatok nyomán szigorítottak az ellenőrzéseken, 13 ezer esetet vizsgáltak felül, és öt büntetőfeljelentést tettek, tájékoztatásuk szerint a problémás forgalom elhagyta az országot.
