A magyar virtuális biológiai Turbine olyan MI-vezérelt szimulációs platformot fejleszt, amivel hatékonyabban lehet lefolytatni a gyógyszerkutatás valamennyi fázisát. Tengernyi molekulapárosból lehet hatékony gyógyszer, a kérdés az, ki talál rá előbb a megfelelő összetételre. A Turbine fejlesztésének lényege, hogy megtalálja a tűt ebben a szénakazalban dollármilliós ráfordítás és évtizedes kutatási időszak nélkül.
Azt egyelőre nem akarták elárulni, hogy melyik cégről van szó, de top 10-es gyógyszercégként hivatkoznak rájuk. Az együttműködés részleteit hamarosan bejelentik.
A friss tőkével a Turbine bővíteni tervezi a platformját, hogy további virtuális vizsgálat-típusokat biztosítson a gyógyszerkutatási programok korai szakaszaihoz. „Lab-in-the-loop” rendszerük klasszikus laboratóriumi folyamatokat integrál a virtuális gyógyszermodellek fejlesztésébe, tesztelésébe és felhasználásába, és továbbra is saját tesztadatokat gyárt majd, ami lehetővé teszi a cégnek, hogy virtuális sejtmodelljeit új vizsgálat- és szövettípusokra finomhangolja. Ezeket az új virtuális modelleket és vizsgálattípusokat a Turbine célzottan arra készíti elő, hogy a Virtuális Laboratóriumán keresztül (ami egy programozási tudást nem igénylő szoftverkörnyezet) épüljenek be gyógyszeripari rendszerekbe, munkafolyamatokba.
Az elmúlt években is több partnerséget kötöttek vezető gyógyszercégekkel, mint az AstraZeneca, a Bayer, a Merck vagy a japán Ono Pharma. A következő időszakban a Turbine rendszereinek integrálása következhet a gyógyszercégek rendszereibe.
Most lettek mainstream
A Turbine bő három évvel ezelőtt hasonló összeget, 20 millió eurót vont be. Nagy Szabolcs, a cég ügyvezetője – vele ebben a Forbes Deal epizódban beszélgettünk – kérdésünkre azt mondta, akkor a tőke nagy részét arra fordították, hogy a Turbine predikcióinak hatékonyságát valódi kísérletek keretein belül is bizonyítsák, de erre nem akartak pénzt fordítani a partnerek, ezért nekik kellett.
„Eddig kontrariánus csapat voltunk, de az elmúlt másfél-két évben mainstream lett, amit csinálunk” – mondja Szabolcs. Ez azt jelenti, hogy az MI-alapú technológiák fejlődésével párhuzamosan gyakorlattá vált a sejtes biológiában, amit ők tíz évvel ezelőtt diszruptorként kezdtek: hogy mesterséges intelligenciával értsék meg a sejtek működését. Most értek el oda, hogy a terméküket úgy tudják értékesíteni, ahogy van, és nem kell biotechnológiai üzleti modellekbe illeszteni, amit tudnak. „Az a cél, hogy a világ top 20-30 gyógyszercége közül minket integráljanak a legtöbben a rendszereikbe” – mondja Szabolcs.
Az IVP gyorsan és kedvező feltételek mellett szállt be („convenience meets opportunity” – foglalta össze Szabolcs), úgy döntöttek, a mostani befektetést arra használják, hogy a makrokörnyezetben érezhető lendületben felmutassanak eredményeket, mielőtt újra kimennek a piacra egy ebben a fázisban szükséges, nagyobb kör reményében.
A Beiersdorf a befektetése mellett a dermatológia területén is számít a Turbine tudására. Egy befektető ismerős hozta őket össze, akinél virtuális sejtekkel foglalkozó cég után érdeklődött a Beiersdorf. Csak a Turbine jutott eszébe.
„A Beiersdorf Venture Capitalnál egyértelmű potenciált látunk az olyan MI-alapú technológiákban, mint a virtuális sejtmodellek, amelyek segítenek a kutatóknak felmérni, hogyan lépnek kölcsönhatásba a hatóanyagok a bőr biológiájával, a bőrbetegségekkel és a biztonságossági szempontokkal” – idézi a közlemény Ascan Voswinckel, a Beiersdorf vezetőjét.
