A Wall Street farkasai régóta hajlamosak mindenféle jópofa betűszavakkal szórakoztatni önmagukat ás kábítani a potenciális befektetőket. Leggyakrabban az épp kedvenc részvény- vagy szektorcsoport kezdőbetűiből tesz valaki össze egy betűszót, ami gyakran elterjed, ha sikerül egy kis hájpot generálni az aktuális kedvencek mellé. Ott volt a szép emlékű TMT szektor (távközlés, média, tech), amíg össze nem omlott a Nasdaq 2000-ben, vagy a FANG papírok (Facebook, Amazon, Netflix, Google) 2013 táján.
Az M7 rövidítés a csodálatos heteket (magnificent seven, a hét nagy technológiai cég) jelentette az elmúlt években és épp mostanság megy ki a divatból, de tavaly tavasz óta pörög egy olyan betűszó is, ami nem szárnyaló papírok kezdőbetűiből készült, hanem egy jelenségre utal és még szellemes is – legalábbis az én szám mindig mosolyra húzódik, amikor szembejön.
A TACO a Trump Always Chickens Out-ból áll össze, ami kissé szabados fordításban annyit tesz, hogy Trump mindig összefossa a bokáját. Csinál sok ijesztő dolgot, kedvence, hogy akinek nem tetszik az arca, azt fenyegeti vámokkal, be is jelenti őket, de amikor a piac beijed, a részvények beesnek, a kiszámíthatatlan elnök annyiban kiszámíthatóvá válik, hogy kihátrál a legnagyobb baromságaiból. A mostani, Grönlandot támogató európai országoknak szánt vámokat is visszaszívta kedden, az amerikai tőzsdeindexek pedig annak rendje és módja szerint pattantak is vissza felfelé. Tehát megint jól járt, aki a Trump miatti beöntéseket használta ki részvényvásárlásra.
Mondhatjuk tehát, hogy a TACO működni látszik, a piacok kordában tarthatják egy ideig Trumpot. Persze az is igaz, hogy az összevissza zagyváló elnök folyamatosan emeli a tétet a normalitás, az eddig békét és jólétet hozó világrend sárba taposásában, a piacok egyre kisebb mértékben reagálnak. Az amerikai elemzők örülnek, hogy Trump a hard makroadatok alapján eddig nem okozott akkora károkat, mint amitől sokan féltek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az amerikai gazdaság teljesen ellenálló. Az állami szervezetek leuralása, komplett idióta cimbik vezető tisztségbe emelése, a piaci folyamatokba történő beavatkozások és a többi ostoba intézkedés lassan mérgez, de azért a dollár gyengülésén és a kötvényhozamokon jól látszik a piac véleménye. A Wall Street tavalyi tisztességes emelkedése pedig jórészt az AI-hájpból táplálkozott, de még ezzel együtt is alulteljesítettek az amerikai indexek az európaiakkal szemben.
Nem tudni például, hogy a Grönland ügyében nagyon harcos Trump miért írta kedd délután, hogy a NATO-vezér Mark Ruttéval találtak megoldást a nagy jeges sziget ügyére, de az lenne a meglepetés, ha az elnök a következő időszakban ne folytatná az ámokfutását. Népszerűsége ugyan mélyponton van, de nem kirívóan rosszabb, mint első ciklusában az első év eltelte után, biztos produkálni akarja magát a továbbiakban is.
Meg se próbálom megfejteni, hogy mit miért csinál Trump, talán az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a gyengeelméjű, de annál nagyobb egóval megáldott kufár rájött, hogy ha felrúgja az eddigi világ alapszabályait és elkezdi azt a nyers erőt használni, ami a világ vezető hatalmának elnökeként az ölébe hullott, akkor könnyebb a neki fontos jó dealeket nyélbe ütni és elismeréseket bezsebelni – lásd a szánalmas vágyakozását, sőt komoly igényét a Nobel-békedíjra. Ásványkincsek Ukrajnából és Grönlandról, olaj Venezuelából, miközben szinte az egész világ a pokolba kívánja, de azért a szemébe hajbókol, nehogy magára haragítsa, mert az maga a veszedelem.
Épp ez ellen szólalt fel Davosban fontos beszédében a kanadai miniszterelnök, akit egyébként már eleve a Trumptól való félelmükben választottak meg nemrég a kanadaiak. Azzal, hogy Trump meghátrált Grönland-ügyben, megint megúszta sok ország a színvallást: vajon hol lenne az a pont, ahol már a jópofizás, körbeudvarlás helyett sokan beleállnak abba, hogy meg kell állítani Trumpot. Mark Carney is ezt javasolja, a közepes országok összefogását, hogy az erejüket egyre inkább kihasználni kívánó világhatalmaknak ellensúlyt képezzenek. Igazából nincs más út.
Amíg viszont nem derül ki, hogy ez összejön-e, addig a befektetők abból indulhatnak ki, amit ma látunk. Trump biztos nem áll le, ki tudja, mire cuppan rá holnapután, csak azt tudjuk, hogy lesz feszkó bőven. De erre is lehet fogadni, mutatja szépen az arany és az ezüst árfolyama, csúcsok csúcsok hátán. Most amikor épp TACO van, rövid távon a nemesfémek érthető módon épp korrigálnak, de a világ végérvényesen megváltozott, sleepy Trump viszont már nem fog, laikusként a távolból diagnosztizálva az állapota látványosan romlik. Ez alapján nem látszik, hogy miért ne a biztonságra törekvés és Amerikától elfordulás lebegne befektetők szeme előtt a következő hónapokban is.
A forint ebben a helyzetben azért érdekes, mert rövid távon újra az erősítő tényezők kerülhetnek előtérbe: békevárakozások az orosz-ukrán háborúban, feltörekvő devizákat segítő dollárgyengülés és még a carry is kitart. Tartok tőle, hogy ha ezek halványulnak, nem marad a forintnak támasza.
