Erős túlzás, hogy Kaliforniában milliárdosadót terveznek, hiszen valójában egy szakszervezeti kezdeményezésről van szó, amiről népszavazást akarnak kiírni. Első körben több mint 870 ezer aláírás kellene ahhoz, hogy a referendumot meg lehessen tartani, ha ez összejön, akkor a novemberi félidős választásokon egy extra szavazólapot is kapnak a kaliforniaiak. Ha itt a többség a milliárdosadó mellett dönt, akkor 2027-ben lehetne azt beszedni.
Egy egyszeri, 5 százalékos vagyonadóról van szó, ami mindenkit érintene, akinek 1 milliárd dollár meghaladó vagyona van. Ez nem jövedelemadó, hanem a teljes nettó vagyon (pl. részvények, üzletrészek, műtárgyak) értékének 5%-a alapján számított egyszeri adó. Az adó alapja a vagyontárgyak piaci értéke, kivéve bizonyos ingatlanokat, nyugdíjszámlákat és egyes más eszközöket. A befizetést 2027-ben kellene teljesíteni, vagy lehetőség lenne öt évre elosztva fizetni többletköltséggel. Amennyiben a törvényt elfogadják, az adó kizárólag azokra a milliárdosokra vonatkozna, akik január 1-je óta Kaliforniában élnek.
A különadót azért kezdeményezték, hogy forrást biztosítson az állam egészségügyi ellátására, élelmiszer-segélyprogramjaira és közoktatására, amelyek a Trump-adminisztráció szövetségi megszorításai miatt forrásvesztéssel fenyegetettek. Az időzítés nemcsak emiatt érthető, az AI boom rengeteg milliárdost termelt ki vagy húzta rekordmagasságokba az elit amúgy is jelentős vagyonát.
Hogy reagáltak rá a milliárdosok?
Az Nvidia milliárdos vezérigazgatója, Jensen Huang azt mondta a Bloomberg Televisionnek, hogy „teljesen rendben van” Kalifornia tervezett milliárdosadója – élesen eltérve számos szilícium-völgyi technológiai vezetőtől, akik bírálták a javaslatot, és az állam elhagyásával fenyegetőztek. Huang azt mondta, fel sem merült, hogy elhagyják Kaliforniát és a Szilícium-völgyet, noha számos államban van cégük és könnyen megtehetnék ezt.
„A Szilícium-völgyben dolgozunk, mert ott van a tehetség. Bármilyen adót is szeretnének kivetni, ám legyen.”
A – híresen jó kommunikátor – Nvidia-vezér azt is mondta, nem az adóelkerülés, hanem az MI jövőjének felépítése érdekli igazán.
Huang nyugodt hozzáállása feltűnő kontrasztban áll más milliárdosok reakciójával: a New York Times decemberi beszámolója szerint a Palantir társalapítója, Peter Thiel, valamint a Google társalapítója, Larry Page is fontolgatta Kalifornia elhagyását. A Thiel Capital például tavaly év végén új irodát nyitott Miamiban – derül ki a cég közleményéből.
Más technológiai vezetők, köztük Donald Trump elnök mesterségesintelligencia-ügyi „cárja”, David Sacks, valamint a kockázatitőke-befektető Chamath Palihapitiya felháborodott reakciókkal támadták a javaslatot a közösségi médiában. Sacks azóta irodát is nyitott a texasi Austinban.
Mennyit fizetne a világ egyik leggazdagabb embere?
A Forbes becslése szerint Jensen Huang vagyona 162,9 milliárd dollár (kb. 58–60 ezer milliárd forint), amivel a világ nyolcadik leggazdagabb embere. Egyike az AI boom legnagyobb nyerteseinek, vagyonát elsősorban az Nvidia chipgyártóban lévő mintegy 3 százalékos részesedése adja.
Kalifornia tervezett milliárdosadó-törvénye szerint Huang jelenlegi vagyona alapján a különadója meghaladhatná a 8 milliárd dollárt. Ez nagyjából 3000 milliárd forint,
közel annyi, mint a teljes magyar felnőtt lakosság 2011-ben államosított magánnyugdíj-vagyona volt.
