A magyarok fele 340 ezer forintot sem visz haza havonta, ráadásul a KSH adatai több kérdésre sem adnak magyarázatot.
Mi történt? Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – legalábbis a KSH friss adatai szerint. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, állítja a statisztikai hivatal. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett, írták.
Mit jelent ez? Hiába tűnik jónak a 600 ezer feletti bruttó átlagkereset, a medián nettó csak 300 ezer forint feletti értéket mutat. Ráadásul a KSH adatközlése erősen megkérdőjelezhetővé vált.
Kontextus: Néhány hónapja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, a pénzintézet által rendezett évértékelőn elmondta, hogy bár a munkaerőpiac feszessége az elmúlt időszakban csökkent, Magyarország még mindig „olcsón” kínálja fel munkaerejét a cégek számára. Bruttó átlagkereset terén sem teljesítenek jól a magyar bérek, amit a forint leértékelődése csak tovább fokoz, de GDP arányosan is az európai átlagnál rosszabb a magyar fizetések értéke. Sőt:
2019 és 2023 között Magyarországon volt a legnagyobb különbség a munkaerő költségének növekedése és a profit egységnyi változása között.
Ez azt jelenti, hogy a magas infláció ellenére, a cégek reálértékben is komolyan tudták növelni a profitjukat, a lakosság azonban nem. Mindeközben arról is írtunk: húsz év alatt 140 százalékkal emelkedtek az uniós árak. A magyar árak 240 százalékkal, tavaly pedig mi költöttünk a legkevesebbet az unióban.
