4,5 billió dollárral járulhat hozzá a globális gazdasági növekedéshez 2030-ig az átállás a körkörös gazdaságra. Ez olyan zöldülés, amelynek azok is örülhetnek, akik eddig attól féltek, hogy a klímaváltozás elleni harc lemondásokkal jár. A körkörös gazdaság nemcsak zöldebb, hanem jobb minőségű életet is ígér.
A városokat van miért ostorozni a környezetterhelő hatásuk miatt – ezt egy másik, a bécsi Smart City Summit egyik előadásáról írt beszámolónkban már körüljártuk. Elég csak arra gondolni, hogy világszerte a városok felelősek a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok 60 százalékáért, a természeti erőforrások felhasználásának 75 százalékáért, a szilárd hulladék 50 százalékáért, illetve a károsanyag-kibocsátások 40 százaléka a városok bővüléséhez és építkezésekhez köthető. Ezek a számok különösen megdöbbentőek, ha arra gondolunk, hogy a bolygó felületének mindössze két százalékát foglalják el városok.
Mivel hetente átlagosan másfél millió új városlakó él a Földön, a fenntarthatóbb jövőről is kénytelenek vagyunk ezzel a realitással számolva gondolkozni.
