Amíg csak a Nemzetközi Űrállomásig (ISS) repültek az asztronauták, gyorsan vissza lehetett hozni őket a Földre, ha valamilyen betegség sürgős orvosi ellátást tett szükségessé. Egy hosszabb Hold-, de főként Mars-missziónál ez kizárt, így ismét reneszánszát éli az űrsebészet kutatása. Lehet-e operálni az űrhajóban? Milyen etikai dilemmák merülhetnek fel és mi történik, ha a sebész sem tud maximális teljesítményt nyújtani a megváltozott körülmények miatt? Babócs Dórával, a Texasi Egyetem houstoni klinika központjának kutatójával beszélgettünk, aki évek óta kutatja az űrorvoslást és -sebészetet.
WhatsAppon beszélünk, mivel nyár végén költözött Szegedről Houstonba. Dóra a University of Texas UTHealth nevű egészségügyi centrumában kapott álláslehetőséget két évre. „A klinika kimagasló színvonalú, endovaszkuláris aorta sebészeti programjának képzésében veszek részt.” Beleláthat abba is, hogy a világ egyik élvonalbeli, úttörő technikáiról híres érsebészeti centrumában mentora hogyan végez minimál-invazív endovaszkuláris (a beteg számára minimális megterheléssel járó, ereken belüli) beavatkozásokat olyan aorta betegségek esetén, amelyekhez egyedi tervezés, komplex sebészeti technika és eljárások szükségesek. Az érsebészet, és azon belül az endovaszkuláris sebészet Amerikában nagyon előrehaladott. A két év letelte után be szeretne csatlakozni egy ottani rezidensi programba.
A 28 éves Dóra Szegeden született, és még kiskorában, Szerbiában élő nagypapájánál nyűgözte le először a csillagos ég látványa. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) végzett tavaly orvosként, és azt mondja, nehéz volt otthagynia a várost, de élni szeretett volna a houstoni meghívással. Már csak azért is, mert Houston másik fontos érdeklődési területe, az űrorvoslás és az űrsebészet szempontjából is jó választás. Itt van az Egyesült Államok és a NASA egyik űrközpontja, space citynek is nevezik.
