A közel-keleti konfliktusok felpörgették az olajszállítást, a tankerhajók iránti kereslet pedig rekordokat dönt. A világ leggazdagabb tankertulajdonosai így akkor is jól járnak, ha az iráni konfliktus elhúzódik – és akkor is, ha gyorsan véget ér.
Az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni légicsapások harmadik napján Nikolas Tsakos tanker-milliárdost folyamatosan hívták londoni munkatársai: a cég hajói a Perzsa-öböl közelében közlekednek, miközben a biztosítási díjak meredeken emelkednek Irán energialétesítmények elleni válaszcsapásai miatt.
„Riadókészültségben vagyunk. Három hajónk van a térségben” – mondta Tsakos az amerikai Forbesnak az athéni irodájából adott telefoninterjúban. „De érdekes időket élünk. Kihasználjuk a spot piac lehetőségeit, ami most kifejezetten kedvező.”
Tengerészcsaládból a világ leggazdagabbjai közé
Tsakos család évtizedek óta a tengeri szállítmányozás és az olajtanker-üzlet meghatározó szereplője. A 90 éves Panagiotis Tsakos görög hajózási vállalkozó, a Tsakos Group alapítója. Az athéni központú cég több mint 110 hajóból álló flottát üzemeltet, köztük olajszállító tankereket, LNG-szállító hajókat, konténerhajókat és ömlesztettáru-szállítókat.
A Híosz szigetén született Tsakos tengerészcsaládból származik, vállalkozását 1970-ben indította. Fia, Nikolas Tsakos az 1980-as évek közepén csatlakozott a családi céghez, majd 1993-ban megalapította a tanker-üzemeltető Tsakos Energy Navigation vállalatot, amely az iparág első tőzsdére vitt társaságai közé tartozott. A céget 1993-ban az oslói tőzsdén, majd 2002-ben pedig New Yorkban vezették be. Nikolas azóta is az elnök-vezérigazgató, és apjával együtt birtokolja a vállalatot.
A Tsakos család érdekeltségei a hajózáson túl ásványvíz-márkákra, megújulóenergia-projektekre, erdőgazdálkodásra, ingatlanokra és egy görög bankban lévő részesedésre is kiterjednek.
2010-ben Panagiotis Tsakos létrehozta a Maria Tsakos Foundation nevű alapítványt elhunyt lánya emlékére. Az intézmény az oktatás, a tengeri hagyományok és a környezetvédelem támogatását szolgálja, és oktatási programokat működtet többek között Híosz szigetén, Ghánában és Dél-Amerikában.
Család vagyonát a Forbes 3,6 milliárd dollárra teszi. (Ezzel a magyar lista második helyén lennének, megelőzve a nemrég az év üzletemberének választott Veres Tibort.)
A tanker-piac mindig erősen függött az olajáraktól és a geopolitikai feszültségektől. Az idei év azonban még ehhez képest is kiugróan jó Tsakos és versenytársai számára – ráadásul meglehetősen szokatlan okok miatt.
Nikolas Tsakos, a második generációt képviseli a családi szállítmányozási birodalomban. A tankercéggel nagyot húzott.
Venezuelai fordulat és az ugrásszerű fuvardíjak
Január 3-án a Trump-adminisztráció elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, ami megnyitotta az utat az ország olajexportjának újraindítása előtt. Ez lehetővé tette, hogy a nyugati tanker-vállalatok ismét belépjenek a venezuelai piacra.
Tsakos egyik hajója, a Mediterranean Voyager volt az első tanker, amely aznap venezuelai olajat vett fel.
A hatás azonnali volt a fuvardíjakban.
- Egy tanker napi charterdíja Venezuelában január végére 70 ezer dollárról 110 ezer dollárra emelkedett.
- Az iráni konfliktus után ez bizonyos hajók esetében 160 ezer dollárra is felugrott.
Ez azt jelenti, hogy egy olajcég vagy kereskedő ennyit fizet egy tanker napi bérléséért, ha azonnali rakodással akarja igénybe venni.
„Jó üzlet most” – mondja Tsakos. „Nem örülök annak, hogy mindez a mostani helyzet miatt történik, de ez a valóság: az üzlet jól megy.”
A Tsakos Energy Navigation árfolyama az elmúlt félévben. Forrás: Google Finance
A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger is felhajtja az árakat
A tankerpiacot nemcsak Venezuela, hanem a Közel-Kelet feszültségei is felpörgették. Több tényező egyszerre szűkíti a globális szállítási kapacitást:
- a Vörös-tengeren az Irán által támogatott húszi milícia támadja a nyugati hajókat,
- a Hormuzi-szorosban Irán gyakorlatilag korlátozza a forgalmat.
A szoros stratégiai jelentőségű: a világ olajszállításának mintegy 20 százaléka halad át rajta naponta, ezen belül is a tengeren szállított olaj harmada.
A feszültség a tanker-részvények árfolyamát is kilőtte. A Tsakos Energy Navigation részvényei 69 százalékkal emelkedtek az év eleje óta. A világ ötödik legnagyobb tanker-vállalata, a Frontline papírjai – amelyben a norvég-ciprusi milliárdos John Fredriksen a nagy tulajdonos – 60 nap alatt 93 százalékot ugrottak.
130 milliárd dollárra nőtt a tanker-milliárdosok vagyona
Az amerikai Forbes számításai szerint a 13 leggazdagabb tanker-tulajdonos összvagyona az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal, mintegy 130 milliárd dollárra nőtt.
A növekedést részben a részvényárfolyamok emelkedése, részben a hajók értékének drágulása hajtja.
Már az amerikai katonai műveletek előtt is gyorsan nőtt a kereslet az úgynevezett VLCC-k (Very Large Crude Carrier) iránt – ezek az óriási tartályhajók hosszú távú olajszállításra alkalmasak.
A keresletet különösen egy dél-koreai cég, a Sinokor vásárlásai fűtötték. A vállalat három hónap alatt több mint 2,5 milliárd dollárért vásárolt VLCC-ket, hogy a világ egyik legnagyobb flottáját építse ki. Egyes piaci jelentések szerint a háttérben valójában a svájci-olasz milliárdos Gianluigi Aponte és hajózási óriása, az MSC állhat.
A használt VLCC-k ára eközben tízéves csúcsra emelkedett: egy 10 éves tanker már több mint 100 millió dollárt ér a másodlagos piacon.
A „szürke flotta” felszámolása is új piacot nyit
A tanker-cégeknek egy másik amerikai intézkedés is kedvez: Washington fellépett az úgynevezett „shadow fleet”, azaz az árnyék- vagy szürke flották ellen.
Ez a több mint 1000 elöregedett tanker lehet most, amelyek gyakran homályos joghatóság alatt vannak bejegyezve, nem rendelkeznek nyugati biztosítással, rendszeresen elrejtik a helyzetüket vagy hajóról hajóra történő átrakodással kerülik meg a szankciókat.
Ezeket a hajókat Irán és Venezuela régóta használja az olajexporthoz, de Oroszország is rájuk támaszkodik az ukrajnai háború kezdete óta.
Az Egyesült Államok december óta: 10 ilyen tankert lefoglalt és mintegy 300 hajót szankcionált. A szürke zóna felszámolása gyakorlatilag üzletet terelt át a szabályosan működő tanker-cégekhez.
„Új piac nyílt” – mondja maga Tsakos is erre. „Kína nem fog leállni az olajimporttal. Korábban rengeteget fizettek a szürke flottáknak, most viszont a legális tanker-cégeknek fognak jó pénzt fizetni.”
Chevron és az új venezuelai olajboom
A Tsakos Energy Navigation több hajója jelenleg a Chevron számára dolgozik, amely a Maduro-rezsim idején az egyetlen amerikai olajcég volt, amely továbbra is működhetett Venezuelában. Ha az ország olajipara újraindul és több külföldi vállalat kap működési engedélyt, az olyan cégeknek kedvez, amelyek már most jelen vannak.
„Hosszabb távon, ahogy a termelés felfut, a tankerpiac is profitálni fog” – mondja Fredrik Dybwad, az oslói Fearnley Securities elemzője.
Minden forgatókönyvben jól járnak a tanker-cégek
Az iráni konfliktus kimenetelétől függetlenül az olajszállítók jó pozícióban vannak.
Kína jelenleg Irán legnagyobb olajvásárlója, de a háború megnehezíti az exportot. Ha az ellátás akadozik, a kínai importőröknek más forrásból kell olajat beszerezniük, vagyis még több tankerre lesz szükség.
„Rövid távon magasabb olajárakra számíthatunk” – mondja Dybwad. „Ha az olajat máshonnan kell beszerezni, az több szállítást jelent – ami jó hír a tankerpiacnak.”
Egy másik forgatókönyv szerint az iráni rezsim összeomlik és feloldják a szankciókat (erre jelenleg kevés esély van). Ez is fellendítené a tankerpiacot, mert az iráni export ismét a nagy, nyugati tanker-vállalatokra támaszkodna.
„Több olaj jön majd Iránból és Venezuelából is” – mondja Tsakos.
„És ha közben eltűnik a szürke flotta, akkor a legális tanker-cégek iránt sokkal nagyobb lesz a kereslet.”
