Az egykor döbbenetes dominanciával uralkodó márka mára jelentősen meggyengült a televíziós szektorban. Van még maradása? Egyáltalán szeretne még maradni?
Az ezredfordulón még a televíziós iparágat uraló tradicionális vállalatok közül mára egy–kettő maradt csupán talpon. Az európai tévégyártás gyakorlatilag eltűnt, a márkák vagy megszűntek, vagy úgy adják-veszik őket, mint kupecek a lovat.
A legendás japán szereplők nagy részére is ez a sors várt, így például a JVC, a Toshiba vagy a Hitachi neve sem több már üres hüvelynél. A Panasonic televíziós leányvállalata a sír szélén táncol, bármikor lesújthat rá az elégedetlen elnökség bárdja, és a Sony pozíciói is jelentősen meggyengültek mostanra.
Ahhoz képest, hogy volt idő a kilencvenes évek elején, amikor ez utóbbi közel 50 százalékos részesedéssel dominálta a globális piacot, és még 2006-ban is az első volt 28 százalékkal, mára ott tartunk, hogy folyamatos csökkenés után 2024-ben már csak 5 százalékot tudott felmutatni a Sony, amivel az ötödik helyre csúszott a Samsung, a TCL, a Hisense és az LG mögött. A legfrissebb iparági pletykák szerint idén már a Xiaomi is megelőzheti.
A zuhanás okai
Hogy ez miért alakult így, abban biztosan közrejátszik, hogy Dél-Koreával és Kínával ellentétben Japán nem nyújt dollármilliárdos támogatást a szórakoztatóelektronikai területen tevékenykedő vállalatainak. Nincsenek hatalmas, nyílt állami programok, vagy ilyen-olyan bújtatott tőkeinjekciók. Emiatt a Sony nem tud és akar beszállni az árháborúba, ami ma már odáig fajult, hogy sok esetben egyes piaci szereplők hosszú távon is veszteséggel kínálják a termékeiket, hogy így takarítsák el vetélytársaikat az útból.
De még ezzel együtt is sokszor az az ember érzése, hogy a cég túlárazza a termékeit. Mintha a vezetés fejében még mindig az lenne, hogy bármit el lehet adni ezzel a névvel.
Emellett az is kétségbevonhatatlan, hogy a vállalat időről időre fantasztikus innovációkkal jelentkezik, ám ezeket döbbenetesen alacsony hatékonysággal tudja sikerre váltani. Tökéletes példa erre, hogy a Sony dobott piacra elsőként kvantumpontos televíziót, ám a világ nagy része ezt a technológiát a Samsunghoz köti, amely évekkel később sokkal nagyobb csinnadrattával, tökéletesen felépített kommunikációs kampánnyal vezette be a termékeit. Ugyanezt mondhatjuk el a manapság egyre nagyobb teret hódító Mini LED technológiáról is, amelyet annyira sikerült agyonhallgatni, hogy az eljárással később jelentkező TCL csinált ebből önfényező karriert.
Kép forrása: Szalai Péter // Forbes.hu
Teljesen nonszensz az is, hogy 2025-ben a marketingre látványosan tesz a Sony. Nem a tévéműsorok előtt futó méregdrága szpotok vagy a Forma 1-es autókon megjelenő matricák hiánya a probléma, hanem hogy az influenszereket vagy a vásárlási döntésekre hatással bíró médiumokat is látványosan hanyagolja. Egyszerűen nincs szem előtt, nincs radaron a Sony, úgy pedig nagyon nehéz kiemelkedő eredményeket elérni, ha a termékek jók, de azokról nem nagyon tudnak a tömegek.
Mert hát modellek terén még mindig nagyon versenyképes, amit önmagában remekül bizonyít, hogy az idei évben a csúcs OLED-készülék behúzta a világ legjobb tévéjének járó elismerést.
Eltűnnek a Sony tévék?
Az iparági szereplőkkel folytatott informális beszélgetések során rendre előkerül a kínai nagy tigrisek előretörése és a Panasonic kérdéses helyzete mellett az is, hogy mi van és mi lesz a Sonyval. Többen is reális opcióként vetették fel, hogy a Sony belátható időn belül akár el is hagyhatja a tévés szektort.
Kép forrása: Sony
Az mindenesetre sokatmondó, hogy a televíziós divízió bevétele az idén zárult üzleti évben 10 százalékkal csökkent közel 3,6 milliárd dollárra. Ezen időszak alatt a PlayStationt és a kapcsolódó gamingszolgáltatásokat magába foglaló üzletág 31,7 milliárd dollárt termelt.
De a napokban kiszivárgott információkból arra lehet következtetni, hogy 2026-ban sem hagyja el a tv szegmenst a vállalat. Sőt, úgy tűnik, hogy megint nagy dobásra készül.
A The Walkman blog szúrta ki, hogy a Sony levédette a True RGB védjegyet, amely kizárólag a LED kijelzőket és televíziókészülékeket érint. Ebből jó eséllyel következik, hogy új, saját technológiára épülő termékekkel lép színre.
Minden bizonnyal valamilyen RGB LED TV megközelítésű megoldásról van szó, ami egy teljesen friss irány az iparágban. Ennek előnye a korábbinál nagyobb fényerő, illetve színgazdagság a jobb betekintési szög és energiahatékényság mellett. Az, hogy védjegy mögé pakolták a True RGB terminust, arra utal, hogy a Sony más irányba is tapogatózik, mint a többi szereplő, egyben azt is jelenti, hogy a név bevezetésének, elterjesztésének a terhét teljesen a saját vállára helyezi. Tehát jó eséllyel e modellek technológiailag különbözni fognak valamiben a riválisok hasonló termékeitől.
Kép forrása: Szalai Péter // Forbes.hu
A rettenet jó forrásokkal rendelkező és a Sonyval is szoros kapcsolatot ápoló Flatpanels HD kijelző szakportál értesülései szerint a Bravia 7 II és Bravia 9 II sorozat tagjai kapják meg az új eljárást, és a True RGB televíziók 50–115 hüvelykes méretkategóriában érhetők majd el. Azaz a japán konszern a jelek szerint nagyon bízik magában, és bármi is történjék a közeljövőben, még egyszer biztos, hogy nagyon összeszedi magát.
Ki tudja, lehet, hogy tényleg kivonulás lesz a sztori vége, de az biztos, hogy a Sony tévék nem mennek feltett kézzel a halálba.
