„Mikor elkezdtem hekkerek társaságába járni, konkrétan belém állt a paranoia. Annyira egyszerűen és könnyedén mesélnek arról, hogyan törnek fel mindent, amit te biztonságosnak hiszel, hogy a legpicibb anomáliára is azt hiszed, hogy épp meghekkelik a gépedet” – vezette fel Topolay Gábor, a Forbes újságírója a beszélgetést, ahol a Forbes Tech Summit közönsége is meggyőzödhetett az állítás valóságáról.
„Ráállt az agyam, hogy meglássam, mi az, ami másként működhet. Hogyan lehet valamit máshogy megcsinálni, nem úgy, mint ahogy a többség teszi? Ezt csak így lehet” – mondta Szöllősi Péter, a Black Cell Magyarország Offensive Security üzletágának vezetője a kezdetekről. Jelenleg etikus hekkerként vállalati megbízásokon dolgozik, szakterülete a social engineering.
„Szinte mindig a párkapcsolat vagy a pénz áll a háttérben, mi más okozná a legtöbb konfliktus az ember életében?”
– meséli Silur, kriptográfus, etikus hekker és kutató a privát megkereséseiről, azonban Facebook-profil feltörést már nem szokott vállalni. Szöllősivel ellentétben ő nem rendelkezik hivatalos papírral, tevékenységével korábban már foglalkoztunk a Forbes.hu-n.
Fotók: Fekete Csaba (7 kép)
„Kiberhírszerzés, pszichikai manipuláció. Alapvetően az emberek, a munkavállalók hekkelése” – foglalja össze munkájának lényegét Szöllősi. A feladatkörébe tartozik, hogy ellátogat a megrendelő irodájába, ahol egyetlen dolga van: hozzáférni a rendszerhez úgy, hogy a munkavállalók ne jöjjenek rá. A terepmunka során hamis személyazonossággal, a cég munkatársait tudatosan manipulálva tudja ezt végrehajtani. Ez hosszú kutatómunkát igényel egy-egy terepmunka előtt, meg kell ismernie azokat a feltételeket és akadályokat, amiket megkerülve sikeresen eléri, hogy az általa hozott pendrive-ot bedugják egy céges számítógépbe. Ha ez megvan, az etikus hekker percek alatt hozzáfér a cég érzékeny adataihoz.
„Hiába van valakinek 300 milliós rendszere, csillagrombolója, ha a nap végén a munkavállaló lesz a gyenge láncszem.”
Szöllősi azt mondja, mindig kiköti, hogy az átvert munkavállalót ne érhesse retorziót, az egész támadási kísérletnek az a lényege, hogy a becsapás után mindannyian tanuljanak majd belőle.
„Nem azért csinálom, hogy bárkit is bántsak.”
Szokott lenni bűntudata, de nem tartja etikátlannak a munkáját, hiszen a megrendelőnek is érdeke, hogy biztonságban maradjanak az adatai „Egy kibertámadáskor nemcsak az adataink sérülnek, hanem sajnos a mentálhigiénia is. Ez ugyanolyan, mintha fizikailag megtámadnának, annak is van egy traumatikus lenyomata, és bizony ugyanez történik a digitális támadás során is.”
Nem mindegy, hogy hol van meghúzva a határ
„Egy hivatásos megbízatásnak akkor van vége, amikor a hekker bejutott a rendszerbe, míg egy black-hat hekker életében (tehát a rosszindulatú hekker – a szerk.) csak ott kezdődik – mondja Silur, majd hozzáteszi: a meló csak 20 százaléka az, hogy betör valaki a rendszerbe és megszerzi az adatokat.” Innen több irányba ágazhat egy eset, ezért érdekes a napokban kirobbant KRÉTA körüli botrány is, mivel eddig csak az adathalászat tényéről nyertünk tudomást.
„Nem mindegy, hogy hol van meghúzva a határ. A mostani KRÉTA-ügynél is hiába mondták az elkövetők, hogy nem szivárogtatták volna ki a megszerzett adatokat, de azért kiadták a forráskódot, ami nem feltétlenül elég, de jó alapot adhat. Az, hogy valami jogos, nem biztos, hogy igazságos is és fordítva” – foglalta össze Szöllősi.
Szöllősi a beszélgetés végén azt tanácsolta a közönségnek, hallgassanak a megérzéseikre.
„Hallgatni kell arra a csengőre, ami jelzi azt, hogy valami nem oké.”
A szakember szerint ha gyanúsat tapasztalunk a számítógépünkkel kapcsolatban, érdemes odafigyelni rá és gyanakvónak maradni. „Kérdezzük meg a munkatársunktól vagy otthon a párunktól, hogy szerinte is fura-e, amit látunk? Ha azt mondja, hogy nem, rákattintotok és kiderül, hogy adathalász linkről van szó, akkor benéztétek. De összességében érdemes a legtöbb esetben feltételezni, hogy valaki rosszat akar nekünk”
