Januártól módosul a Versenytörvény: a jövőben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bizonyítási eljárása során figyelembe veheti a rejtett felvételeket. De ki készítheti el a felvételt és miért tenné, ha ő is érintett a kartellezésben? S mit kezdhet mindezzel a bíróság? Vendégszerzőnk az új szabályozás kérdéseit járja körbe.
Bizonyára sokan emlékeznek Az informátor című amerikai filmre, amely egy megtörtént globális agráripari kartell felgöngyölítését mutatja be a hatósággal együttműködő alkalmazott szemszögéből. A Matt Damon által megszemélyesített vezető tisztségviselő az FBI ügynökök közreműködésével gyűjt bizonyítékokat a kartell tagjai ellen a vádemelés érdekében. Ennek során több száz rejtett hang- és képfelvételt készítenek.
Már nálunk is figyelembe lehet venni
Versenyjogászként gyakran kérdezik tőlem, hogy hasonló dolog megtörténhet-e Magyarországon. Erre eddig nagyon egyszerű volt a válasz, mivel nálunk csak a legsúlyosabb közbeszerzési kartellek esetében van lehetősége a büntetőhatóságoknak a telefonok lehallgatására, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban egyáltalán nem alkalmazhat leplezett eszközöket a vizsgálata során. A Versenytörvény pedig kifejezetten tiltja az olyan bizonyítékok felhasználását, amelyet a GVH vagy más hatóság jogellenesen szerzett meg.