Gyártók és technológiák feszülnek egymásnak egy olyan területen, amely az otthoni szórakozást, illetve a munkát is érinti. A piac növekedését a minden korábbinál olcsóbb modellek megjelenése is fűti.
Sokáig minden idők egyik legunalmasabb termékcsoportja volt a monitoroké az IT-piacon. Kiszámítható fejlődés, totális funkcionalitás és uniformizált modellek jellemezték korábban ezt a kategóriát. Ám a dolgok tíz éve gyökeresen megváltoztak.
A méret növekedése mellett megjelentek az ultraszéles és a hajlított kialakítású, extrém dizájnnal megtámogatott, illetve a hangrendszerrel ellátott modellek. De a legfontosabb, hogy a képminőség is folyamatosan javult, köszönhetően a különféle képalkotó eljárások evolúciójának, így ezen a fronton is komoly verseny alakult ki.
A televízióknál és telefonoknál régóta bizonyító OLED technológia azonban e területtől sokáig távol maradt. Ennek okait hivatalosan sohasem kommunikálták, minden bizonnyal az állt a háttérben, hogy az eljárás nem tette lehetővé olyan termékek gyártását, amelyek hosszú távon, stabilan működtethetők napi szinten akár 8–10 órán át. Ez pedig a munkára (is) szánt készülékek esetén alapelvárás. Sokáig csak a marginális, azóta már csődbe is ment Japan OLED nevű vállalat tudott ilyen kijelzőket gyártani, ám ezek rettenetesen drágák voltak, ami megakadályozta a tömeges elterjedést.
Kép: Ubi Research
Három évvel ezelőtt viszont felbukkantak a két gigász, az LG Display és a Samsung Display által fejlesztett és gyártott OLED-kijelzőkkel ellátott, valamivel megfizethetőbb monitorok. Még viszonylag kis számban, de jelezve, hogy komoly átalakulás következhet be a termékcsaládban.
A legfrissebb piackutatási jelentések szerint mostanra megtörtént az áttörés.
Az Ubi Research elemzése rámutat, hogy 2025-ben világszerte körülbelül 3,2 millió OLED-monitort adtak el, köszönhetően többek között az év végi nagy hajrának.
Ám ez csak a kezdet, 2026-ra az eladások várhatóan elérik az évi 5 millió darabot, ami a monitorokat a közepes és nagyméretű OLED-iparág leggyorsabban növekvő alkalmazási szegmensévé teszi. A trend az elkövetkező fél évtizedben sem változik, az értékesített darabszám 2030-ra elérheti a 15 milliót, ami közel ötszörös növekedést jelentene 2025-höz képest.
A növekedés motorjai
Ez a dinamikus növekedés szorosan kapcsolódik a panelgyártók stratégiaváltásához, amelyek egyre több erőforrást koncentrálnak erre a területre. Ez érinti a gyártói kapacitást éppúgy, mint a kommunikációs, illetve a közvetlen értékesítési támogatást.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Az OLED-monitorok irányába mutató erősödő gyártói érdeklődést elsősorban a termelési hatékonyság és a jövedelmezőség szempontjai mozgatják. A 8,5 generációs üvegalapokon gyártott tévépanelek esetében a kihasználtság jellemzően 60–70 százalék között alakul. Ezzel szemben a monitorpanelek – például a 27 és 34 hüvelykes méretek – olyan elrendezést tesznek lehetővé, amelynél a kihasználtság 90 százalék fölé emelhető.
Emellett az ár-felület arányt tekintve az OLED monitorpanelek magasabb jövedelmezőséget biztosítanak, mint a tévépanelek, ami mind a gyártási hatékonyság, mind a profitabilitás szempontjából vonzó alternatívává teszi őket.
Ezen erőfeszítéseknek is köszönhető, hogy a közelmúltban több olyan technológiai áttörést is sikerült elérni, amelyek növelhetik az érdeklődést e termékek iránt. Ilyen például, hogy egy újfajta pixelstruktúrának köszönhetően élesebbé válnak a kontúrok, amiből fakadóan jobban olvashatók a karakterek, valamint javul a színpontosság. Folyamatosan nő a maximális fényerő, illetve a különleges felületkezelésnek köszönhetően lehetővé vált a matt kijelzők előállítása, amelyeknél már nem kell tartani a zavaró tükröződéstől. Ez utóbbi két tényezőnek köszönhetően világos helyiségekben, például open office-okban is bevethetővé válnak.
De a legfontosabb, hogy sikerült a hatékonyság növelésével a gyártási költségeket leszorítani, így 2026 elején minden korábbinál olcsóbb OLED-monitorok jelentek meg. Ilyen például a Samsung Display kijelzőjét használó AOC Q27G4ZDR, amely 400 eurós, azaz durván 150 000 forintos ajánlott fogyasztói áron kerül a boltokba.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Ez jelenleg a belépőkategóriát jelenti: tükröződik, alacsony a fényereje, alapszintű a dizájnja, de akár fél éve is teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ennyi pénzért kapjunk egy tökéletes feketét, végtelen kontrasztot, markáns színeket és viszonylag nagy, 240 Hz-es képfrissítést produkáló, 27 hüvelykes monitort. És pontosan ez az OLED legnagyobb előnye: a „padló” nagyon magasan van, tehát még a belépő szintűként besorolt termékek képminősége is kiváló.
Mindez azt jelenti, hogy az OLED-monitorok horizontálisan és vertikálisan is nagyobb potenciális vásárlói réteget fednek le. Azaz többféle területen használhatók, és az árcsökkenés miatt sokkal többen vásárolhatják meg őket.
Technológiák ütközete
Jelenleg két cég gyárt OLED-kijelzőket, ám eltérő eljárásokra esküsznek. Így a televíziókhoz hasonlóan itt is zajlik egy belháború, amellett, hogy maga az OLED is hadban áll az LCD-alapú megoldásokkal a piaci részesedésért folytatott harcban.
A Samsung Display az úgynevezett QD-OLED, azaz kvantumpontos technológiát részesíti előnyben, amelynél a kék alapfényt apró kristályok milliárdjaiból álló színszűrőkkel alakítják át. Míg az LG Display az olcsóbb modelljeiben a hagyományosabb WOLED-et favorizálja, amely fehér fényre épül, és kisebb a fényereje. Idén már megjelennek az LG Display kínálatában az RGB Tandem panelek is, amelyek minden téren felveszik a versenyt a nagy rivális termékeivel.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Mellettük meg kell említeni a TCL-t is, amely a Japan OLED romjainak felvásárlásával megszerezte annak szabadalmait. Így többek között a nagyon ígéretes, ám egyelőre nem kiforrott, nyomtatáson alapuló inkjet OLED technológiát is. Ugyan ez nem produkál olyan jó képminőséget, cserébe költséghatékonyabb tömeggyártás esetén. Egyelőre komoly megbízhatósági problémákkal küzd, így még mindig csak a prototípusfázisnál tartunk, de a kínai konszernnek megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy – legalábbis papíron – átlépjen ezeken a nehézségeken.
A kínai-koreai csata akár már idén is kitörhet ezen a fronton. A BOE (Beijing Oriental Electronics) nevű kijelzőgyártó már egy ideje megkerülhetetlennek számít a telefonos szegmensben OLED-termékeivel. A vállalat 2026-ra ígéri új, 8.6 generációs gyártósorának beüzemelését, amely már lehetővé teszi a monitorokba szánt panelek nagy volumenű előállítását is. A bibi csak az, hogy már évek óta ezzel kecsegtetnek, de eddig mindig csúszás lett a történet vége.
Mindenesetre, ha egyszer a TCL és a BOE is belép ebbe a szektorba termékeivel, akkor valóban a piaci verseny bedurvulására számíthatunk, a már megszokott árháborúval együtt.
Mindez azt eredményezheti, hogy a jelenlegi előrejelzéseknél jóval több OLED-monitor fogyhat az elkövetkező fél évtizedben.
