„Egy cég minőségét hosszú távon az ott dolgozók határozzák meg. A tudásuk, a szorgalmuk, a kedvük és minden egyéb. Ma egy fokkal könnyebb, mint 2-3 évvel ezelőtt, kisebb a nyomás”, mondta Lakatos Péter.
Mi történt? A Telex Magyarország jövő időben című sorozatának legújabb adásában a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet legégetőbb problémáiról beszélgettek Lakatos Péterrel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével, a Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatójával. Lakatos – aki gazdaglistánk szerint a 18. leggazdagabb magyar 184,5 milliárd forintos becsült vagyonnal – kifejtette, hogy
- Ma a munkaerőpiac kevésbé feszes, mint két éve, Lakatos Péter szerint ezt érzékelik a Videotonnál, és a statisztikából is látszik. „Egy cég minőségét hosszú távon az ott dolgozók határozzák meg. A tudásuk, a szorgalmuk, a kedvük és minden egyéb. Ma egy fokkal könnyebb, mint 2-3 évvel ezelőtt, kisebb a nyomás.”
- „Ki akar vagy tud vezetni, ki mennyire jól működik csapatban, ki mennyire tudja magát szóban vagy írásban kifejezni, ki szeret üzletelni, ki bírja a konfliktust. Ezek a kulcsfontosságú dolgok a nap végén. A tudást az iskolák nem tanítják annyira rosszul, és nagyon sokat fel lehet szedni a munkahelyen” – mondja a vezetői alkalmasságról.
- Kifejtette azt is, hogy a nyugati oktatási rendszerekben az óvodától kezdve tanítják a konfliktusvállaláshoz vagy a hatékony együttműködéshez szükséges skilleket, ezek viszont a magyar oktatási rendszernek nem részei.
- Az ázsiai és az európai munkavállalók közötti legfőbb különbség nem a cégvezetés módjában, hanem az attitűdökben van. Lakatos szerint nem csak azt kell nézni, hogy hányan végeznek egyetemen, hanem hogy mennyien tudnak valóban jó fizetést hozó, kiteljesedést adó állást szerezni.
És mit érdemes tanulnia a jelenleg pályaválasztás előtt álló fiataloknak? „Én abból megéltem eddig, hogy viszonylag jól számolok, írok, olvasok és beszélek. Minden ehhez képest csak töredék” – válaszolta erre a kérdésre. Úgy látja, kevesen akarnak ma vezetővé válni. „Minden vezetőt legalább öt másiknak kellene megpróbálnia kitúrni a helyéből”. A Videotonnál is tapasztalják, hogy ódzkodnak a munkavállalók a vezető pozícióktól. Szerinte nem feltétlenül magyar sajátosság ez, de fontos szerepet játszik benne a történelmi háttér. „Magyarországon az elit teteje sokkal inkább a közszolgálathoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódott, sokkal kevesebben voltak a bankban, az iparban.” Az adásban Boros Tamást, az Egyensúly Intézet igazgatóját és Filippov Gábort, az intézet kutatási igazgatóját is kérdezték a témában. A teljes adás itt hallgatható meg.
