A Szabadság vándora, a magabíró Magyarország gazdasági stratégiája címmel értekezett a kormánybiztos.
Mi történt? György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos A Szabadság vándora, a magabíró Magyarország gazdasági stratégiája címmel tett közzé gazdasági helyzetjelentést és jövőképet Facebook-oldalán, vette észre az Economx.
Mi következik ebből? György azt írta, az elmúlt tizenöt év a sikeres stabilizációról szólt. A következő stratégiai feladat a magyar tulajdon építése, a magyar gazdaság világgazdasági beágyazódásának mélyítése és a magyar hozzáadott érték növelése lesz szerinte. Kifejtette: „nyitott és versenyképes gazdaságunk olyan, mint egy összenyomott rugó: a béke pillanatában felszabadul a benne felgyűlt energia, és gyorsan kilő, de fel kell készülnünk egy olyan korra is, amikor az is hatalmas teljesítmény, ha azt sikerül megőriznünk, amink van.” Szerinte a világ legkiterjedtebb családtámogatási rendszerére, az EU által időközben elfelejtet keresztény alapokra, a kiemelkedő közbiztonságra és a magyar észjárásra is építhetünk.
Kitől mit vennénk át?
- – Holland mintára magrégiót építünk. A magrégió olyan régió, amelyben 90 percre van egymástól minden, az életminőséget meghatározó építőelem.
- – Izraeli mintára megnégyszerezzük az öntözött területeket, jövőálló, a fenntartható életet szolgáló mezőgazdaságot és élelmiszeripart építünk
- – Német vállalati kultúrát honosítunk meg
- – Az osztrák kamarai és képzési modellt és a német szakképzést is alapul véve rugalmas szak- és felnőttképzési rendszert alkotunk
- – Lengyel mintára regionális bajnokokat építünk
- – Szingapúri mintára tennék aktívvá és hatékonnyá az államot
- – Dél-Korea mintájára saját márkákat hozunk létre
- – Finn és izraeli mintára megemeljük az egyetemeinket és innovációs ökoszisztémát építünk
- – Indiai és japán mintára szavatoljuk az energiabiztonságunkat
Kontextus. A gazdasági stabilizációt nem biztos, hogy mindenki érzi a pénztárcáján, és Magyarország több statisztikai mutató alapján is az EU sereghajtói közé tartozik, miközben például Lengyelország vagy Észtország nem a magát kirúgó rugóra vár, hanem már réges régen repülőrajtot vett az utóbbi évtizede(ek)ben. 2024-ben sem sikerült például érdemben csökkentenie Magyarországnak a jóléti lemaradását az Európai Unió átlagához képest. Bár kétszámjegyű jövedelemnövekedés történt, a magas infláció és a forint gyengülése miatt a vásárlóerő így is alig javult. 2024-ben a magyarok tudták a legkevesebb árut és szolgáltatást megvenni a fizetésükből az egész EU-ban, az Európai Bizottság országjelentése alapján a verseny hiánya, és a gyenge oktatás miatt. Az idősek és a családosok sincsenek jobb helyzetben: miközben 700 ezer idős él a szegénység küszöbén, 2026-ban is változatlan marad a 28 500 forintos nyugdíjminimum, a korrigált statisztikák szerint pedig épp a gyerekes háztartások süllyednek mélyszegénységbe.
