Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Forbes Magyar100 listán szereplő vállalkozásokat milyen fokú tudatosság jellemzi a védjegyekkel összefüggésben. Az eredmények azt mutatják, hogy a lista második felében már komoly hiányosságokra lehet bukkanni – írja ügyvéd vendégszerzőnk.
Egy előadásra történő felkészülés során kollégáimmal nemrég utánanéztük a legrégebbi magyar védjegyeknek: míg a legkorábbi magyar nemzeti védjegy a Panadol GmbH „Odol” védjegye (1895), addig az „Apenta” a legrégebbi olyan oltalom alatt álló magyar nemzeti védjegy, amelyet magyar cég jelentett be lajstromozásra. Ez utóbbi arról tanúskodik, hogy a bejelentő Vízkutató és Fúró Vállalat már 1899-ben (!) fontosnak tartotta, hogy olyan jogi oltalmat szerezzen, amely biztosítani képes, hogy Magyarországon kizárólag e társaság forgalmazhasson „Apenta” megjelölés alatt „budai természetes keserűvíz” árut. A vállalat döntésének helyességét mutatja, hogy csaknem 125 évvel később, ma is találkozhatunk a boltok polcain az „Apenta” védjeggyel.
Miért kell védjegy?
A védjegy kizárólagosságot biztosít a védjegyjogosult számára adott megjelölés adott árukkal, illetve szolgáltatásokkal összefüggésben adott földrajzi területen történő használatára. Azaz a védjegyjogosult bírósághoz fordulhat azzal szemben, aki a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ. A védjegy a vállalati goodwillt testesíti meg, és ezáltal vagyoni értékkel bír.
