Véleménycikk a hosszú távú értékteremtők nevében.
A szerző második generációs vállalkozó.
Apám szerint a vállalkozó alapállása az együttműködés. Nemcsak értékteremtőként dolgozunk együtt, hanem mint eladó, adózó, tulajdonos, vezető. Élősködő-haszonélvezőként viszont nem. Ezek a rövid távú érdekek felemésztik a hosszú távú értékteremtést. Ezért az első megpróbáltatás jól megkülönböztetni és fejleszteni a generációkon átívelő szemléletmódot és jó gyakorlatokat.
E gondolkodás legerősebb hordozója a családi tulajdonú vállalkozás, mert ott a tulajdonos hosszú távra tervez. Ahogy gyereket, úgy céget is kevés család csinál rövid távra. A szemlélet válságállóságát 2008 és 2020 is bizonyította: a válságban betolták a családi ezüstöt a cégbe, fejlesztettek, és rajtra készen álltak, mire rendeződtek a piacok, nem az elbocsájtásokból ocsúdtak fel, mint tőzsdei társaik.
Erről szól még a cikk
- A családi gazdálkodás világtörténete: példák Magyarországtól Japánig
- A családi bőrbe bújó bluewashing-cégekről
- Kinek nem lesznek újak az aktuális gazdaság- és társadalompolitikai kihívások?