Az elmúlt év gyökerestül forgatta fel életünket, alapjaiban változtak meg fogyasztási- és életvitelbeli szokásaink. Hogy csak pár példát említsünk: megfontoltabban és kevesebbet vásárolunk, az online világ még szervesebb része lett a hétköznapjainknak és az olyan, korábban vonzó témák, mint az utazás, ha csak ideiglenesen is, de elvesztették relevanciájukat. Ezek a változások a márkák és a fogyasztók közötti közvetítő közegnek számító reklámipart is megújulásra késztették, aminek extra lendületet ad, hogy a digitális piac legnagyobb szereplői, így a Google és a Facebook is jelentősen megnehezítik a hirdetők életét. Vendégszerzőnk írása.
Máshogy és más tempóban kell az emberekhez szólni
A reklám (elméleti síkon) empatikus műfaj. A jó reklám nagyon magas érzékenységet, érzelmi intelligenciát igényel azok készítőitől, hiszen pontosan kell érteniük, sőt, érezniük, hogy az adott célcsoport milyen élethelyzetben van, milyen vágyaik és nehézségeik vannak, mire érzékenyek, mire fogékonyak, mi az, amire ugranak, és mi az, ami ellenérzést vált ki belőlük.
A járványhelyzet előtt – nagyon leegyszerűsítve – megvoltak azok a globális konszenzuson nyugvó témák, amik tematizálták a reklámok narratíváját (például: szépség, szép ruhák, szabadság, utazás). A világ egy jól kiszámítható mederben folyt, amiben pár kivételtől eltekintve a szezonális tematikák (például: tél és karácsony, nyár és esküvőszezon) tervezhetővé tették, hogy kell felöltöztetni egy-egy tárgyat vagy szolgáltatást.